A devizahitelesek nem nyertek óriásit, a bankok nem buktak hatalmasat.
„Az állam szerepe, hogy megvédje fogyasztóit. Ez ügyben igazolhatóan az Orbán-kabinet járt el helyesen, amikor 2010-ben kötelezővé tette a középárfolyam alkalmazását.
A mostani helyzetből visszanézve: egyértelműsítette a korábbi szabályokat. Most a Kúria azt mondta ki egy ügyben, hogy az árfolyamrés alkalmazása a hitelszerződésnél nem felelt meg a korábbi szabályoknak sem. Ha lehet bírálni a korábbi kormányokat, akkor azért, mert nem alkottak olyan egyértelmű szabályt, amiből ez kiderült volna. Ha lehet bírálni a jogalkalmazókat, akkor azért, mert ennyi idő kellett ahhoz, hogy ez így kiderüljön.
Mindezt lehet úgy fordítani, hogy a bírói kar a bankokkal szemben a hitelesek mellé állt, és lehet azt is mondani, hogy bebizonyosodott a bankok tisztességtelensége. De túlzás mind a kettő. Ez nem a jogegységi döntés, csak egy ügy vége, és ha minden ügyben ez lesz a szabály, akkor sem történik sok.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
