Ki merné azt mondani egy sámándob alakú pavilonra, hogy az, ami: undorító giccs? Ez a nemzeti romantika végállomása.
„Óvatos megdöbbenés szivárog jobbról is, miután bemutatták a milánói expóra tervezett magyar pavilon terveit. »Mi ez a szar?«, kérdezik suttogva, meglepődve, nem ezt várnák a nemzeti együttműködés rendszerétől, ettől a sok kiváló és nagy formátumú embertől, akikért mind egy személyben felel a legkiválóbb és legnagyobb.
Segítek, uraim, megmondom, mi ez a szar. Ez az anyag tart titeket össze.
Hogyan keletkezik egy ilyen világraszólóan varázslatos ganédomb? Először is kell egy tehetségtelen, kontraszelektált alkotó. Tervezne ő pavilont (vagy vezetne színházat, komponálna rockoperát, rendezne történelmi filmet), de a normális utakon sosem érne el odáig. Jót, eredetit, világszínvonalút ő nem fog csinálni. Viszont ismeri a kottát.
Na és a kotta az, amiért az ilyen szörnyszülöttekért felelős a komplett jobboldal.
A jelölt ugyanis úgy dolgozik, hogy legyen a pályamű minél magyarabb, és akkor arra nem lehet nemet mondani. Pavilont tervezünk? Legyen mondjuk... egy kurva nagy sámándob? Azt kajálni fogják.”
A Komjádi uszoda szomszédságában tervezett tetőtér-beépítés komoly változásokat hozna a budai panorámában, a II. kerület lakói pedig precedenstől tartanak.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
Az emberiségen uralkodni akaró elitnek pontosan ez a célja.
Kedvezményes matrica is vásárolható, de csak egy bizonyos régióban.
Az ukrán elnök végül elismerte a realitásokat, fordulópont jöhet a kommunikációban és a háborúban is.
