A földünk két legnagyobb demokráciájában, Indiában és az Európai Unióban májusban tartott szavazások végeredménye halálosan megrázta az uralkodó globális rendszer ideológiáját.
„A nyugati politikusok és a sajtó földrengésként jellemezte, ami május 25-én történt. Való igaz, csakhogy itt nem valamiféle múló földmozgásról, hanem rázkódásaiban és morajlásaiban is egyre erősödő folyamatról van szó. A véleményoldalain gyomorforgatóan háborúpárti és uszító Wall Street Journal neokonzervatív szerzői tegnapi cikkükben iszonyatos jövőt vizionálnak Európának és a világnak, felemlegetve az ázsiai nacionalizmus vészterhes térnyerését. Úgy érzik, az új Európai Parlament blokkolni fogja a transzatlanti kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat is. Csakhogy ennek az ellenkezője a valószínűbb. A májusi választások eredményeként felszabadult folyamatok ennél sokkal vidámabb jövőt vizionálnak. Harcot hirdettek a gazdasági pangásnak, a megszorításnak, a rettenetes munkanélküliségnek. Vagyis mintha a magyar gazdaságfilozófia súlypontjaira mondanának egyre többen globális igent Indiától Európáig. Kontinensünkön az Európai Egyesült Államok modellje helyett a szuverenitás, a brüsszeli centralizáció fellazítása lett az új trend. Egyre többen tűzik ki célul még Skócia, Katalónia és Flandria elszakadását is. Úgy tűnik, nem a hazai balliberálisok rózsaszínű álma – az egyesült transzatlanti kormányzat – felé gyalogolunk.
Bennünket különösen megörvendeztet a jobb híján ’68-asok ideológiájának nevezhető kötelező világnézeti egyeduralom korszakának megindult lebomlása. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint az egyik hatvannyolcas vezéralak, Daniel Cohn-Bendit, a most leváltott Európai Parlament zöldpárti frakciója társelnökének bejelentett brazíliai nyugalomba vonulása. Míg ő dicső múltján merenghet, Ipanema és Copacabana túlzsúfolt strandjain rá-rákacsintva az ott labdázó kisgyerekekre, addig mi arra gondolhatunk, a mind nagyobb szuverenitást követelő erők egyetlen képviselője sem fogja a demokratikusan megválasztott Magyarország képviselőjét kidagadt nyaki erekkel üvöltözve Chávez-féle diktátornak nevezni. Óriási tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, az ázsiai és európai politikai földrengés háborút hoz. Annak épp az ellenkezőjét. A »toleranciáról«, a »szélsőségekről«, a „populizmusról” iparszerűen visítozó, békétlenséget szító provokátorok fokozatos eljelentéktelenedését és annak reményét, hogy végre azokat a hatalmas bajokat orvosolhassuk, amelyek miatt emberek nyomorognak, mert kizsigerelik őket, s közben megmérgezik földünket és élelmiszereinket.”
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
A Momentum EP-képviselője továbbra is büszke rá, hogy gátolják hazánk uniós forrásait.
Megdobban a szív: az Európai Bizottság elnöke Magyarország EU-csatlakozásának 20 éves évfordulója alkalmából üzent.
Ünnepelni kell, mert ha volt jó döntése a magyaroknak, akkor az az, hogy népszavazással megerősítve csatlakoztunk.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
