Ft
Ft
13°C
6°C
Ft
Ft
13°C
6°C
01. 27.
hétfő
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
01. 27.
hétfő
Hírek
Vélemények
Hetilap
református Reposzt David Cameron Köntös László kereszténydemokrata keresztény belföld vallás külföld Orbán Viktor vélemény politika

A kereszténység kísértete

2014. május 12. 11:02

Cameron és Orbán mostani megnyilatkozásai nem pusztán két szavazatszerzésre kárhoztatott politikus szánalmas egyéni kísérlete, hanem éppen egy európai szintű kulturális önreflexió jele.

2014. május 12. 11:02
Köntös László
reposzt

„Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem bírom elhessegetni a párhuzamot Cameron és Orbán kinyilvánított kereszténységének fogadtatása között. Igaz, itthon most nem született tiltakozó levél a berlini beszéd után, de a kereszténység ismételt hangsúlyozása a tegnapi beiktatási beszédben nyilván karakteres reakciókat vált majd ki. (Miközben ezt a posztot írom, az egyik befolyásos oldal imígyen tudósít a beszédnek erről a részéről: »Keresztényekkel kell teleszülni Európát.«) Ez ugyan nem tiltakozó levél, de van ihletettsége, kétségtelen.

Mondhatni erre azt, hogy az Orbán-féle keresztényieskedés mögött szimpla politikai számítás van, akárcsak Cameron kiállása mögött. Nem hinném, de tegyük fel, hogy így van, végül is senki sincs abban a helyzetben, hogy a kormányfő vagy bárkinek a hitéről ítéletet mondjon. Azonban akkor is nyitva marad a kérdés: hogyan lehet a mai Magyarországon a kereszténység jelszavával ekkora győzelmet aratni, ha egyszer – úgymond – a kereszténység már a múlt része? Talán érdemes lenne feltenni a kérdést: miként lehet egy állítólagosan többségében szekularizált társadalomban a kereszténység mégis jelszó, vagy ha nem is az, de nem is egy olyan szó, amely idegenkedést vagy visszautasítást vált ki a szavazók többségéből? Érthetetlen, miként is tudnak azonosulni ilyen sokan Orbánnak a kereszténységről mint a jövő integráns részéről alkotott véleményével, ha a társadalom maga állítólag már nem keresztény többé. (...)

Talán nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy Cameron és Orbán mostani megnyilatkozásai nem pusztán két szavazatszerzésre kárhoztatott politikus szánalmas egyéni kísérlete, hanem éppen egy európai szintű kulturális önreflexió jele, amely folyamatnak az a lényege, hogy Európa újra felfedezi önmagában azt a meghatározó keresztény vonulatot, amelyről már azt hitte, végleg eltűnt a történelem süllyesztőjében.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vértes László
2016. február 01. 19:39
"Nem. Ők nem magyarok voltak." Tudod, nem lehet mindenki magyar, akinek valaha köze volt a törökökhöz. Sőt, nem is minden egyes magyar harcolt a török ellen. Nekünk elég, hogy sok magyar harcolt nagy sikerrel a törökök ellen, és védte a keresztény Európa határait.
Válasz erre
1
1
atila68
2014. szeptember 28. 18:46
Segítek! Nincs párhuzam. Na ugye mennyivel könnyebb így bevenni az esti Cavintont!
Válasz erre
3
0
Zokni
2014. május 17. 23:01
"...Európa nekünk köszönheti, hogy nem a nyomorgó, intoleráns és antidemokratikus muszlim világ része. Ez nem kis érdem, legyünk rá büszkék..." - írja, és ezzel méltóvá vált egy antiszemita barommal való érdemi vitára. Mert ezzel most egy másik sémi néppel szembeni előítéletet erősíti meg. (És súlyos történelmi tévképzetben leleledzik, aki képes azt hinni, hogy tulajdonképpen ma Angela Merkel nő létére azért lehet a miniszterelnök, mert annak idején egy Titusz nevű szerb-magyar magával rántott a mélybe egy törököt.)
Válasz erre
0
0
Zokni
2014. május 17. 22:50
"...hogyan lehet a mai Magyarországon a kereszténység jelszavával ekkora győzelmet aratni, ha egyszer – úgymond – a kereszténység már a múlt része?" - írja. Ugyebár a kereszténység, és általában a vallás nem a múlt része. Ez csak egy sunyi szónoki trükk. De mindegy. Amikor a kissé szekularizáltabb (bár, nem biztos...) másik oldal volt hatalmon, akkor meg úgy gondolta, hogy a kereszténység mégis csak egyre inkább a múlt része? Ugye, hogy nem. Na, tehát. Amiért AKKOR azt gondolta, hogy NEM a múlt része a kereszténység, UGYANAZÉRT lehet a kereszténység jelszavával politikai győzelmet aratni. Mert a kereszténység időszerűségének a politikához: mindkét időszakban vajmi kevés köze volt. Érti már?
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!