„A kormányokon átnyúló, bár közben sokat változó közmunkaprogramok világosan mutatják, hogy több százezer honfitársunknak tartósan nem tud az ország jövedelemszerző elfoglaltságot adni.
A közmunka folytatása túlnyomó többségüknek a következő közmunka. A »versenyszférában« nem ott és nem olyan állások jönnek létre, amelyeket ők betölthetnének. Azok, akik képesek külföldön megtalálni a boldogulásukat, már »kitántorogtak«, csak ezúttal nem Amerikába, hanem többnyire Európa nyugati felébe.
Meglepő, hogy a kormány most keresi a pénzt és a munkát a »kétszázezreknek« az év végig, hiszen pontosan tudnia kellett, hogy téli–tavaszi munka és okulás után az ebben részt vevők túlnyomó többségének ugyanúgy nem lesz állása, mint korábban.
Ez nem az a tündérmese, ahol megjelenik fehér lovon a szőke herceg, és varázsütésre értelmes és tartós munkát kínál.”