„A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott az Újszínházban a Keresztény Színházi Fesztiválon úgy gondolta, ha van mangalicafesztivál meg zsidó fesztivál, lennie kell profi keresztény fesztiválnak is. Ezenkívül még ellen-színiakadémiát vizionált a Ludovikára, és rémületesen eredeti módon le Mr. Senkizte a komplett fiatal dramaturgnemzedéket – majd mindennek megkoronázásaként buzizott ismét egy jóízűt.
A fő kulturális megmondóembernek nem a kulturálatlansága a legnagyobb baja. Két verzió van.
Az egyik, hogy Kerényi tényleg nem érti, mi a baj azzal, ha a barát-ellenség rendszer mentén nemcsak egyenlőségjelet tesz a hozzájuk nem tartozás (liberalizmus, dekadencia, másként gondolkodás) és a rossz (nem keresztényi) között, de mindehhez a csoporthoz még egy-egy kisebbséget (homoszexuálisok, zsidók) is csatol. Ez esetben simán hülye, ami magas poszton ugyan még nem elvárt, de már ismert jelenség. A másik, hogy Kerényi pontosan tudja, mit művel. És ez a rosszabb.”