„Mi jellemzi azokat az embereket, akik cselekedeteik, meggyőződésük alapjaként Jézus Krisztus föltámadására tekintenek? Az öröm, az evangéliumi radikalitás, a félelem nélküli élet, az üdvösség reménye, a megújult látásmód és közösségi élet, a szolidáris magatartás.
Elsőként és mindenekelőtt az öröm. Az öröm, melynek végső oka Jézus Krisztus halála és föltámadása, s melynek következménye életem elfogadása. Az öröm, mely az örök élet reménye bennünk, amelyet nem kell féltenünk, hisz nem veheti el a világ. Ennek jelenét éljük már most, ezért fontos életünk minden lépése, döntése – az ifjúkorban, a hivatás választásakor, a párválasztáskor, a családalapításkor, a családi élet örömeiben és küzdelmeiben, a betegség terhének, keresztjének a hordozásakor. Az öröm következtében igent mondok az életre, igent mondok az emberre, igent mondok saját életemre. Elhiszem, hogy az élet jó.
Ami a legfontosabb, elfogadom Jézus Krisztust életem középpontjának, s válogatás nélkül elfogadom azokat a testvéreimet, akik ugyanúgy mint én igent mondtak Jézus Krisztus személyére, föltámadására, tanítására. Hiszen mindannyiunkat Ő hívott meg és ez elegendő ahhoz, hogy szeressem a mellettem levő testvéremet, vállaljam az ő sorsát, életét. (...)
A föltámadás hitében való élet félelem nélküli élet. Ekkor vagyunk igazán szabadok. Sokszor úgy gondoljuk, már legyőztük a félelmünket, már nincs is: már szabad vagyok, és mégsem! Nagyon sokszor ezek a félelmeink, ezek a szorongásaink, aggodalmaink irányítják a döntéseinket: nem vagyok szabad! Jézus pedig az örömteli életre hív bennünket: Válaszd az életet! Válaszd azt, ami örömre vezet, válaszd azt, amit az élet Istene ajándékul ad! Engedd el félelmeidet, megszokott – sokszor talán dédelgetett – sebeidet, aggodalmaidat! Lehet, hogy féltem a megbocsátástól, lehet, hogy aggodalmaskodtam a gondviselés miatt, lehet, hogy számtalan módon aggódtam a kapcsolataim miatt. Ezeket azonban az Isten nemcsak elveszi, hanem gyógyítja is. A Húsvét ünnepe abban is megajándékoz és megerősít bennünket, hogy tudatosan szakadjunk el a félelmeinktől, hiszen Isten újjáteremti szabadságunkat a helyes szeretet gyakorlására.”