Braun, az alternatíva

„A szokásához híven arrogánsan nyilatkozó Braun most sem tagadta meg önmagát, és a 80. helyről, másfél éves párttagsággal és nulla teljesítménnyel a háta mögött szapulta saját pártja országos választási programját. Ez az ellentmondás már a riporternek is feltűnhetett, mert naivan megkérdezte, hogy egyéni jelöltként nem ugyanezt a programot hirdette-e maga Braun is – április 6-ig.

A válasz a szokásos cinikus, a választókat/nézőket mélyen lenéző, felsőbbrendű stílusban hangzott: egyéni jelöltként neki állítólag nincs köze, nem is volt az országos kampányhoz. De itt még csak a bemelegítésnél tartottunk. Következett Mesterházy személyes becsmérlése, akit pökhendin, a maga 21 százalékos eredményével (!) áttételesen felszólított a lemondásra.

Kérdés, vajon érdekel-e még valakit Braun véleménye az MSZP-n belül, miközben az egyéni körzetben győztesek talán kissé hitelesebben fogalmazhatnak meg kritikákat, nem beszélve azokról, akik valóban letettek valamit az asztalra, nem csak az ATV-be jártak be hétről hétre.

A mélypont kétségtelenül az a pillanat volt, amikor Braun közölte: az MSZP legyen befogadóbb párt, és ő a maga részéről rögtön meg is kérdezi a monori szoci vezérek véleményét önnön személyéről. Ez burkoltan ugye annyit jelenthet, hogy szépen újraválasztatja saját magát, és mégis bennmarad ebben a szörnyű pártban.”