Az MSZP és a baloldali értelmiség ezzel az összefogással tulajdonképpen kivégezte önmagát.
„Ez egy puhapöcsű választás. Remélhetőleg az utolsó olyan, amikor még nem valamiért és nem valamit választanak a szavazók, hanem valami ellen. A rendszerváltozás óta még sosem fordult elő, hogy a választók ne valami ellen szavaztak volna. Kezdetben ugye a kommunisták ellenében, aztán gyorsan a változások ellenében, mert mégsem lett mindenkinek hirtelen színes a tévé, meg zanusszi a hűtő. Meg is kaptuk Naésgyulát, meg a Bokros Magyar Lajost, hogy jól ellenük szavazhassunk. És folytatódott ez a szép hagyomány egészen mostanáig, hiszen láthatóan elégnek bizonyult a CÖF óriásplakátjai gerjesztette Gyurcsányundor utórengéseit meglovagolni, és a Fidesz elviekben kényelmesen begaloppozhat a Parlamentbe. Ehhez persze kellett a baloldal kitűnő taktikai érzéke is, hogy előbb megfontoltan darabjaira hullott, hogy aztán ismét összefoghasson a teljesen szétesett önmagával. Ráadásul citromnak ott van a baloldal szájában a Simon, akitől meg sem bír igazán szólalni. Talán az egy Mesterházy ragadtatta el magát az idén, amikor Putyin pincsiének nevezte Orbán Viktort, de erre mindenki fölszisszent kissé: node, Atti, ti utódpárt vagytok.
A fideszes országgyűlési képviselő szerint a korábbi kormánybiztos pártpolitikai ambícióktól vezérelve „igyekszik félelemmé felerősíteni egy jószándékú, belvárosi szomszédom aggodalmait”.
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
A Fidesz frakcióvezető bejelentette, hogy a távozó tárcavezetők végkielégítésüket egy kárpátaljai gyermekotthonnak ajánlják fel.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
Székesfehérvár polgármesterével a választási eredményeket értékeltük.
Ezt nem fogjuk megúszni.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
