Tíz példa a választási csalásra

„Kezdődik azzal, hogy mi is lebuktathatjuk a láncszavazást. Láncszavazásnál könnyen előfordulhat, hogy az egyébként zavarban levő láncszavazó zsebéből az okmányai elővételekor kihull borítékostul a borítékba rejtett szavazat (vagy ugyanez csak boríték nélkül). Ha ilyennel találkozunk a sorban, érdemes erre felhívni a bizottság figyelmét, a delegáltak pedig különösen figyeljenek. Észrevettük, és már mehet a patália. Ha kifele a szavazókörből egymás utánba veszik az irányt a szavazók egyugyanazon udvar vagy kocsma felé, akkor ott láncszavazás folyik a háttérben, ott lesz a bázis.

Mint az köztudott a közmunkások fenyítésének egyik módja szavazólapjának (pl.: Fideszre húzott szavazatának) lefényképezése, majd a hétfői napon történő »hivatali« bemutatása, esetleg elküldése még a szavazás után az illetékesnek. Ennek kijátszásra lehetőség, hogy behúzzuk az x-et a Fideszre, lefényképezzük, majd pedig érvénytelenné tesszük a szavazólapot, és mivel törvény adta jogunk újat kérni egyszer, már élünk is a lehetőséggel. 1:0 ide. (rontott szavazólapot vissza kell adni. fontos: rontott legyen)

Ügyeljünk arra, hogy a szavazólapokon eredeti pecsét legyen, ha ez színes akkor látszani fog, ha megpróbálták fénymásolni, viszont ha fekete a pecsét akkor biztos pecsét legyen, ne pedig fénymásolt pecsét. A szavazólap viszonylag könnyen előállítható, a fekete pecsét esetén szólaljon meg bennünk a kisördög, vessünk rá egy pillantást!”