Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Igaza van Mesterházy Attilának, amikor arra emlékeztet, hogy bezzeg 2008-ban, az orosz-grúz háború idején Orbán még éles szavakkal ítélte el az orosz agressziót.
„A világ aggódik és háborog. Áldozat már van. A nagyhatalmak legeffektívebb tárgyalási eszköze, a G8 júniusban Szocsiban esedékes találkozójának előkészületeit leállították. A brit külügyminiszter szerint Putyin eldöntötte, hogy az orosz hatalmi érdekeknek megfelelően a hidegháború új frontját szabadítja a világra. Obama még bízik abban, hogy jobb belátásra bírja orosz kollégáját, de a szombati másfél órás telefonbeszélgetés nem hozott kézzelfogható eredményt. Hasonlóan járt az ENSZ-főtitkár és Hollande francia elnök is. Putyin elszánt, úgy gondolja, ő csak nyerhet ezen az ügyön. Ha többet nem is, a Krím-félszigetet mindenképpen. De ha így van is, ha a kockát elvetették is, a politikusnak az a dolguk, hogy ilyen esetben hallassák a hangjukat. Ezt tette Angela Merkel és a lengyel miniszterelnök is: szót emelt a háborús fenyegetés ellen.
Csak Orbán Viktor hallgat. Elküldte ugyan külügyminiszterét a Kárpátaljára, megvigasztalni az ott élő magyarokat, a négy visegrádi országgal együtt operatív törzset hozott létre, ha mégis eszkalálódnának az események, de ennél távolabb nem merészkedett. Igaza van Mesterházy Attilának, amikor arra emlékeztet, hogy bezzeg 2008-ban, az orosz-grúz háború idején Orbán még éles szavakkal ítélte el az orosz agressziót, most azonban szava sincs. Persze a suttyomban megkötött paksi paktum után nehéz is bármit mondani. Nem üthetjük el azt a kezet, amely tele van pénzzel.”