„Madridban tüntetések törtek ki, a kormányt leváltották, a király Franciaországba menekült. A hárompárti ellenzék vette át a politikai irányítást. A szélsőséges spanyol nacionalistákból, a megbukott korrupt korábbi kormányfőből és a spanyol származású, de Portugáliában sikert elért sztárszakácsból álló hármas nem tudni, hogy hogyan lesz képes az együttműködésre.
Ami biztos, hogy a nacionalisták alkalmi túlkapásai miatt is a régi spanyol-katalán feszültség most felszínre tört. Az ország ötödét adó kisebbség aggódik sorsáért az új vezetés alatt. A száműzetésbe vonult király is támogatja az önállóságukat, ahogy Párizs is úgy tűnik, hajlik erre. Az egykor a dél-francia hűbérurak érdekeltségébe tartozó katalán terület történelmileg hosszabb időt töltött francia, mint spanyol befolyás alatt.
Párizs ennek fényében szombat délután megszavazta, hogy ha szükséges, akár katonákkal védik meg a katalán polgárok érdekeit és életét. Ezért hatezer katonát visznek be repülővel a barcelonai katonai bázisukra, amelyet eddig a spanyoloktól béreltek.”