A balliberális rettegtetés anatómiája

„Tekintsük át a balliberális rettegtetés hívószavait, amelyek természetesen nem hívószavak, hanem álhírek: beszakad a forint, Matolcsy gazdaságpolitikája, kivonulnak a bankok, nincs féke az ellensúlyoknak, éhséglázadások Magyarországon, oda a sajtószabadság, összedől a demokrácia, az MNB elkölti az ország valutatartalékát, az EU válaszcsapásai, mélyszegény és éhező gyermekek milliói, a külhoni magyarok szavazása és a leggaládabb visszatérő témák: a nacionalizmus, a nácizmus és a horthysta rendszerbe tunkolódó új magyar fasizmus. A témakör változatos, a folyamatos epeokádás a lényeg. Jellemző, hogy a dezinformációk relevanciája rövid idejű, gyakorta csak a valós időben érdekes, az értelmezések szabadon lebegnek, így pár nap múlva már ki-, meg- és félremagyarázhatók, egy esetleges mínuszos hír felturbósításával felülírhatók. (...)

A rettegtetők felett a rettegtetési felügyelők állnak. Ők arról ismerszenek meg, hogy általában a Facebookon, alulról szerveződve, közösségi programként másokat is felszólítanak az együtt rettegésre, elvárják, hogy a rettegés hitelt érdemlő legyen, és naponta minimum kétszer bekövetkezzen. További ismérvük, hogy időről időre felszólítják Orbán Viktort, hogy valljon színt, határolódjon el, és tettekkel is bizonyítsa, illetve Vona Gábort, hogy mondjon le.