Ügynökök

„Aztán itt van a TASZ, a Társaság a Szabadságjogokokért jogvédő és jogfejlesztő szervezet – nem kevésbé homályos célokkal és pénzügyi háttérrel. Az emberek jogsérelme ürügyén erőszakosan lépnek fel, fellármázzák a Nyugatot, de valódi céljuk elsősorban politikai: lejáratni a jobboldali kormányt, szítani az ellenérzést a keresztény, konzervatív alapokon álló pártok ellen. Főként ilyenkor aktívak a jogvédők, amikor nemzeti kormány van hatalmon. Magukról azt mondják, hogy állami szervektől és pártoktól függetlenek, pénzügyi forrásként alapítványokat és magánszemélyek adományait jelölik meg, de kapcsolataik főként olyan nyugati liberális szervezetek, pénzügyi nagyhatalmasságok, akik nem híresek a Magyarország iránti jóindulatukról, jó szándékukról. Nem véletlen, hogy a Gyurcsány-korszak fennmaradását olyan személyek támogatták az Európai Unióban, mint a pénz- és gazdasági ügyekért felelős spanyol szocialista biztos, Joaquin Almunia, akinek nyomására az Európai Bizottság megengedte, hogy a hamis adatokkal teletűzdelt konvergenciaprogramot a Gyurcsány-kormány a 2006-os magyar parlamenti választások után, ősszel nyújtsa be – pedig tavasszal kellett volna! Ezzel az Európai Bizottság a valós gazdasági helyzet eltitkolásával a Gyurcsány-kormány cinkosává vált, mert alapvetően befolyásolta az áprilisi választásokat, amit így újra az MSZP nyert meg. Ezután jött a hírhedt őszödi beszéd, aminek tudatos kiszivárogtatása, a gyurcsányi hazugságok bevallása a 2006-os októberi tiltakozásokhoz vezetett, és amely aztán a szocialista-szabaddemokrata hatalom véres önkényével ért végett. Nem lehet tehát csodálkozni a Gyurcsány-Bajnai csapat 2010-es csúfos bukásán és azon sem, hogy a magyar balliberálisok később sem fejezték be lejárató, fellazító politikájukat, gondoljunk csak az Európai Parlamentben például Göncz Kinga, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba szocialista politikusok magyarellenes kirohanásaira, vagy a volt kommunista Bokros Lajos hazugságokon alapuló támadásaira, ami a kudarcba fulladt Tavares-jelentéssel ért véget.”