A legnagyobb sikertörténet Tatabányáé

„Esztergom amúgy az ország egyik legszebb városa, a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne. A nemzet ékköve is lehetne, mégis a botrányköve hosszú évek óta. Mi ennek az oka és mi lehet a megoldás? 

Valami van ott a levegőben. A nyugalom mindig átmeneti volt ebben a városban. Pedig Esztergom sokat fejlődött és lassan méltóvá válik külalakjában is arra a címre és helyre, amit az emberek szívében elfoglal. Mégis csak az egyik fővárosa az országnak Budapest és Székesfehérvár mellett. Ráadásul ha nem politikusként gondolunk Esztergomra, akkor egy finom kávé után a bazilika lábánál sétálva megállapíthatjuk, hogy kevés ilyen szép hely van az országban. A várossal nincs baj, a helyi politikával már annál inkább. De demokráciában a politikusok bírálata helyénvaló, viszont azt sosem szabad elfelejteni, hogy a választópolgárok döntenek arról, hogy kik irányítsanak. Esztergomban az ott élő embereknek nem sikerül egyértelmű helyzetet kialakítani. Én az előző polgármestert, Meggyes Tamást is támogattam. Neki is meg kellett küzdenie számos nehézséggel, nem is tudott minden akadályt venni. A mostani polgármester asszonyt is támogatom, ott voltam az árvízi helyzetben és megadtam minden segítséget. Ezen túlmenően két lépésben összesen 24 milliárd forint adósságterhet vettünk le a város válláról. Választás előtt állunk, bízom abban, hogy most majd sikerül nyugvópontra juttatni az esztergomiaknak a vitáikat. (...)

Miként látja, kijuthatunk-e Pintér Attilával és az új csapattal az Európa-bajnokságra?

Mindig gúnyolódnak azon, hogy a kormány is és én is a kelleténél többet foglalkozunk a futballal. Ez félreértése a helyzetnek. A futball ugyanis olyan, mint a magyar társadalom. Ez nem arról szól, hogy egy sportágról beszélünk, hanem arról, hogy miként élünk mi magyarok és hogyan töltjük a szabadidőnket, hogyan neveljük a gyerekeinket. Ami az esélyeinket illeti, fontos megjegyezni, hogy Pintér Attila jó választás volt a kapitányi posztra, ő egy igazi magyar karakter. Talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy ő a mi fiunk.”