A Havas&Tímár Pincészet egy új, magát kézművesként aposztrofáló egri műhely, amelyik egy letisztult palettával, fajtaborokkal, és igen kis tételszámmal operál.
„A borra vonatkozó alapinfók között azt találjuk, hogy a szőlőt 1997-ben telepítették Verpeléten az Ácsok-dűlőbe, melynek humuszos öntéstalaja van. Ennek ellenére a bornak mind az illatában, mind az ízében egy határozott minerál-jelenlétet lehet felfedezni, amiről sokkal hamarabb gondolnánk azt, hogy inkább valamiféle köves altalajból ered.
Az alapanyag mindenesetre telve volt töppedt és aszúsodott szemekkel (bár az aromaprofilon ez nemigen hagyott lenyomatot), s az erjesztést a borász két tételben abszolválta: 50%-ban reduktív, 50%-ban oxidatív körülmények között. Utóbbi esetében 500 literes új tölgyfahordóról van szó.
Halvány citromsárga megjelenés. Illata meglehetősen ásványos, de a sós, köves jegyek mögött mangót, sárga ónabónát, citromolajat és némi créme brulée beütést is felfedezni. Savai közepes intenzitásúak (5,4 gramm / liter), teste annál teltebb, az alkohol pedig (13,5% vol.) besimul a szerkezetbe. Ízképét az édeskés sur lie-jegyek (vaníliás cukor, angolkrém) és az ásványok dominálják.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Ezüstök után fényesítenénk a mérleget.
Az FPÖ EP-frakcióvezetője szerint a Maja Trux-ítélet bizonyítja: az erőszak nem politikai aktivizmus, Brüsszel mégis kettős mércét alkalmaz.
