Mindennapos élményünk az árfolyamkockázat

2014. február 24. 15:39

Munkahelyek tömegét és családi kasszák millióit érinti az árfolyamok napi ingadozása.

2014. február 24. 15:39
Bod Péter Ákos
Bod Péter Ákos
Heti Válasz

„Az amerikaihoz képest az európai jegybanki modell más, szűkebb, és azt követi a magyar is. Hallok olyat, hogy lám, végre valami, amiben nyugodtan másolhatnánk az amerikaiakat. Van azonban egy sor nyilvánvaló különbség köztünk, és ezek egyike kritikus, ami miatt nem lenne sikeres a kopírozás: az Egyesült Államok csaknem zárt vagy legfeljebb félig nyitott gazdaság. A magyar viszont nagyon nyitott. Persze, az amerikaiak is rengeteget importálnak és exportálnak, ám egy átlag amerikai cég felvevőpiaca a belföld, az amerikai családok zömét nem érinti a dollár külső értéke. Valutaárfolyamról odaát ritkán esik szó utcai találkozásnál, a tőzsdezárás adatairól annál inkább. Nálunk fordítva: nem számít köznapi sóhajtozás tárgyának, hogy mi történt a BUX-szal, ugyanakkor napi téma a svájci frank vagy az euró árfolyama. És itt kezdődnek a bonyodalmak: európai mércével is kiemelkedő nyitottságunk miatt nem lehet szabadon mozgatni a jegybanki alapkamatot, mert a gazdaságunk méretéhez képest roppant összegek képesek a határainkon átfutni, és a pénzáramlások láthatóan erősen rángatják a forintvaluta árfolyamát.


Az unió egésze is csak félig nyitott a külvilág felé, ha a tagállamok közötti árumozgást nem tekintjük külkereskedelemnek. Ezen az alapon az Európai Központi Bank (EKB) is folytathatna amerikai mintájú monetáris politikát, amint elég sokan ajánlják is. Ha hazánk belépett volna az euróövezetbe, akkor lenne (némi) beleszólásunk az EKB kamatstratégiájába. Így viszont nincs. Következésképp mindennapos élményünk az árfolyamkockázat: munkahelyek tömegét és családi kasszák millióit érinti az árfolyamok napi ingadozása. Gondolhatjuk szuverénnek a magyar monetáris politikát, amely gazdaságélénkítési feladatot is vállal, a valóságban viszont a jegybanki alapkamat a gazdasági növekedésre, munkanélküliségre csak áttételesen és tompítva hat, míg az árfolyamváltozás közvetlenül és erőteljesen. Hiába, ez itt nem Amerika.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2014. február 24. 20:27
Köszönjük neked Ferenc, és Péter. Ezt is.
Berecskereki
2014. február 24. 18:28
Való igaz amit Bod Péter Ákos mond, csak valamiről elfeledkezik szólni. Mégpedig arról, hogy a jegybanki kamat mozgatásával lehet manipulálni az árfolyamot, s ami kedvező rövid távon az nem biztos, hogy közép, vagy hosszabb távon is kedvező. Ez történt 2002-2006 között, amikor a konvergencia program teljesítésének elősegítése érdekében magas volt a jegybanki kamat, ennek következtében az erős forint nem tartalmazta a valós árfolyamot. A konvergencia programban foglaltakat pedig a két kormány nem teljesítette, így nem tudtunk az euró zónához csatlakozni. Az erős forint miatt kedvező volt a devizában való eladósodás, amely felpörgött és amikor már nem lehetett erős sávban tartani a forintot bekövetkezett a lejtmenet. Ma a forintot árfolyamát döntően két tényező mozgatja. Az egyik a magyar gazdaság és költségvetés helyzete. A másik a világgazdaságban zajló gazdasági és politikai folyamatok. A jelenlegi jegybanki kamatpolitika folytán a lakossági források a kereskedelmi bankoktól átkerülnek az államkötvények forrásába és ez segíti a költségvetés finanszírozását. A hozadéka teljes egészében a befektetőhöz kerül és nem a kereskedelmi bankhoz ugyanakkor a jegybanknak sem okoz veszteséget.
puszika
2014. február 24. 18:14
Tisztelt Tanár Úr! A napokban kezembe akadt "Bethlen István titkos iratai"c. kötet 1972 évi kiadása.Ismerve a kiadás dátumát,egy eléggé egyoldalú válogatás lehet.Számos levél,feljegyzés ,széljegyzet foglalkozik az huszas,harmincas évek országos és külföldi, bank és hitelviszonyonyaival.A hasonlóság kisérteties a maiakhoz,megítélésem szerint egy, de rendkívül fontos kivétellel.Igaz akkor a pengő egy erős valuta volt,viszont az árfolyammozgások ugyanúgy hektikusak voltak mint ma.Annyira viszont a pengő mégsem volt erős,hogy ki ne lett volna téve az árfolyammozgásoknak.Ennek ellenére nem terültek szét olyan mértékben a gazdaságra mint ma.A magánszférára meg egyáltalán nem,vagy elhanyagolható mértékben. Ami ma látható, az egy mesterségesen szétterítet,állandó feszültséget okozó,liberális pénztechnika.Szerintem ez sehová nem vezet,illetve ennek alkalmazása, bizony erős befolyásoló tényző.Mint látjuk,alkalmazzák is.Tönkre lehet tenni vagy éppen felemelni országokat,emberek millióit. Láthatjuk,más megoldások is léteznek.Kell lennie.Olyannak amelyek nagyrészt függetlenítik a pénzügyi tudással nem vagy alig rendelkezők nyugodt, a politikától/a pézügyitől is/ független életét. Tanár Úr!Kérem foglalkozzon ezzel is!!!!!
bsandor
2014. február 24. 18:08
hmmmm,nekem nem
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!