A XXI. századra gyászos árnyékot borító devizahiteles tragédiák hallatán azt kell mondanunk: a mindössze 3 emberöltővel ezelőtti gazdasági földindulás ismétlődött meg, modernizált formában.
„Ám sok ember nagy butasága tragikus történeteként mégsem írható le a hazai devizahiteles sokk. Dokumentálható, hogy a mára már sokszorosan megbánt banki szerződéseket »gazdasági szakértőkre« hallgatva, az agyonreklámozott érveket mérlegelve írták alá. A hitelminősítésen könnyedén áteső adósok egy része észre sem vette a bikkfanyelven írt sorok közé alattomosan elbújtatott csapdákat.
Megoldáspártiként minden olyan kísérletnek tapsolok, amely mentőövet dob a bajbajutottnak. Az adósmentő ötletelésben példaszerűen kreatívnak bizonyult Magyarország. Eredmény a végtörlesztés, az árfolyamgát. Ellenőrizni a számítás helyességét nem tudom, de hiszek a Portfólió gazdasági elemzőjének, aki szerint: »Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére. Pontosabban költene, ha az árfolyamgát nem segítene: számításaink szerint 2013-ban összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, ami a program nélkül bőven 620 milliárd forint fölött lett volna.«”