„A sárgalapos eljárás eredményeként a Bizottság köteles a szabályozás újragondolására, azonban ezt követően megteheti, hogy apróbb változtatásokkal, de végigviszi eredeti elképzelését. Kíváncsian várjuk, félresöpri-e Barroso leköszönő Bizottsága 15 tagállami parlamenti kamara ellentétes véleményét.
Kérdés, hogy melyik megoldás lenne a legcélravezetőbb. Egy évvel ezelőtt, az első sárga lap alkalmával dacos bizottsági meghátrálást láthattunk. A tervezet átdolgozása és racionalizálása helyett visszavonták a javaslatot, melynek eredménye az lett, hogy a munkavállalók problémája – így a sztrájkjogi kérdéskör is – mai napig megoldatlan.
A cél adott, az pénzügyi visszaélések elleni hatékony fellépés szükséges és indokolt. Ez azonban nem lehet a magyarázata annak, hogy az uniós szervek emiatt titokban túlterjeszkedjenek a Szerződések biztosította hatásköreiken. A „lopakodó” uniós hatáskörbővítés ugyanis gyengíti a demokratikus tagállami akaratot és könnyen az alapszerződésekben rögzített tagállami jogok sérelméhez, a demokrácia deficit növekedéséhez vezethet. Az Európai Közösségek nem várt, folyamatos és rohamtempójú bővülése miatt a demokrácia deficit állandóan napirenden van. Az uniós jogalkotási folyamatok – azok sajátosságai miatt is – fokozatosan eltávolodnak a tagállamok állampolgáraitól. (...)
Az Európai Unió működéséhez egy folyamatosan funkcionáló, erős struktúrára van szükség, az pedig tény, hogy az Európai Uniót eredetileg nem 28 tagállamra tervezték. A gigantikussá vált Közösség a demokratikusabb, átláthatóbb, gördülékenyebb működőképesség érdekében már régóta megérett arra, hogy radikális változtatásokon menjen keresztül.”