Meghoztam a sonkás pizzát!

„Ma az álruhás országjárás idei utolsó állomásához érkeztünk, amely során pizzafutárként ismerkedtem meg a magyar munkavállalók helyzetével. Egy olyan pizzéria alkalmazottjaként, amelyben kamaszkoromban sokszor jártam, és ahol szerintem a legjobb kemencés pizzát sütik. A munka pörgős, mozgalmas, fiatalos és változatos. Rövid idő alatt nagyon sok emberrel kerülünk kapcsolatba, ugyan csak pár percre. Mégis van ennek a néhány pillanatnak egy bizalmi légköre, hiszen az ügyfél a futárt a háza, a lakása bejáratához engedi, ott pénzt ad neki, szót vált vele.

Ahogy az mindig lenni szokott, most sem volt előre bejelentve, hogy érkezem, de természetesen gyorsan híre szaladt, és ahogy múlt az idő, fel-fel tűnt a rendelők között egy ismerős, egy szimpatizáns, egy régi osztálytárs. Talán ez volt az a munkakör, amely során a legtöbb mosolygó arccal találkoztam, hiszen sok mindenre számít egy ember, de azért arra ritkán, hogy rendel egy pizzát vagy egy spagettit, amit aztán egy parlamenti párt vezetője hoz ki. Volt olyan is, aki azt hitte, hogy itt valami átverésről, kandi kameráról van szó.

Ezzel a mai nappal az álruhás országjárás véget ér 2013-ban, de 2014-ben folytatni fogom. Nagyon sokat tanultam szakmailag és emberileg is ezeken a napokon. Ezért szeretném megköszönni mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy az országjárás elinduljon, aki segített abban, hogy megvalósuljon, és azoknak is, akik folyamatos és pozitív visszajelzéseikkel eldöntötték, hogy megmaradjon. Nagyon sok felkérést, meghívást kapok, érdekesebbnél érdekesebb munkakörökre, ezért mindenki legyen résen: jövőre lehet, hogy személyesen is találkozunk.”