Az áfacsalást nem lehet felszámolni

„- Sokféle találgatást hallani az áfacsalások összértékéről. Önök szerint mekkora összegről van szó?

- Az adóhatóság azt tudja megmondani, hogy ténylegesen miként néz ki a kép. Tudjuk, mennyi áfát vallanak be, és az ellenőrzéseinken évente összesen további nagyjából 500 milliárd áfát állapítunk meg, vagyis ennyi adóhiányt tárunk fel. Az uniónak van egy becslése, amelyre egyre többet hivatkoznak: ők 1000 milliárd körülire teszik ezt a számot.

Az EU azonban nem áfacsalásról, hanem adórésről beszél: utóbbi annyival több, mint az adócsalás, hogy tartalmaz más tételeket is, például a felszámolás alatt álló vállalkozások áfatartozását, és a vállalkozások egymás közötti tartozásából eredő áfatartozásokat is. A felszámolás alatt álló cégek összesített áfatartozása nagyjából 300-400 milliárd forint, ami vélhetően soha nem folyik be; ezzel együtt az 1000 milliárdos becslést már árnyaltabban érdemes értékelni. Persze nem vagyunk naivak: az egész EU küzd az áfacsalással, és mi sem vagyunk kivételek.

- Nincs olyan szám, amit az áfacsalások összértékének közelítéseként a NAV elfogad?

- Nincs. Mi a tényeket ismerjük, nem feladatunk becslésekbe bocsátkozni.

- Mennyire alkalmas az adóhatóság eszközrendszere az áfacsalások visszaszorítására? Egyáltalán: mennyire lehet visszaszorítani az áfacsalásokat?

- Visszaszorítani lehet, megszüntetni nem igazán - utóbbi az áfa mechanizmusából, rendszeréből következik. Különösen az uniós csatlakozás óta nehéz az adóellenőrzés helyzete: megszűnt a határellenőrzés, nem tudjuk, hogy ténylegesen bejön és kimegy-e az áru. Az elmúlt időszak intézkedései - különösen a fordított áfa bevezetése - mind a csalások visszaszorítását szolgálják. Nem véletlen, hogy 2012 nyarán a mezőgazdaságba bevezettük a fordított áfafizetést: tudtuk, hogy nagyon nagy a baj, mert a statisztikák szerint kétszer annyi gabonát adtak el, mint amennyit megtermeltünk.

Egyértelmű volt, hogy az áru zömét papíron kiviszik külföldre, így kikerülik az áfafizetést, majd az árut belföldön értékesítik. A költségvetés az áfa-visszaigényléseken veszít, amikor a lánc egyik tagja visszaigényli az előző által be nem fizetett áfát. A fordított áfa bevezetésével a szektor szinte kitisztult, de nincs kétségünk afelől, hogy újabb, nehezen beazonosítható termékkört kerestek.

Jött a cukor, az étolaj, a zúzott kő. Az áru meg sem moccan a telephelyről, a papírokon mégis az látszik - ami egyébként gazdaságilag teljesen irracionális - , hogy több országot is megjár. Ma ott tartunk, hogy 30-40 tagból álló cégláncolatokat kell ellenőriznünk. Ebben segít a kockázatelemzés: minden adózót korábbi pályafutása alapján kockázati kategóriákba sorolunk, a beérkezett havi bevallásokat pedig ráfuttatjuk erre az adatbázisra - a magas kockázatú, nagy visszaigénylőket pedig mindenképpen ellenőrizzük.”