Az egy ügyű „álrevizor”

„Nem csupán néhány éve, hanem inkább több mint két évtizede, de legalábbis a vecsési MSZP-s számlagyár lebukása óta mindenki tisztában van azzal, hogy kis hazánkban nem gyakran, hanem inkább folyamatosan és szemérmetlenül csalnak mindennel, amit adónak neveznek. Így az áfával is inkább sokan csalnak, mint kevesen. Vannak, akik felhalmozzák az adótartozást, majd átírják a céget például egy hajléktalan nevére – és mossák kezeiket. Vannak, akik adóoptimalizásban utaznak, pontosan úgy, mint Bajnai Gordon, amikor éppen céget vezet, nem országot. Fiktív cégekről sem most hallottunk először, sőt még fiktív tevékenységről kiállított számláról sem. De olyat még valóban nem hallottunk, hogy az adóhatóság nem üldözi az adócsalókat, hanem inkább falaz nekik. Mint ahogy az időnként kormányzási felelősséget vállaló, felesküdött miniszteriális emberekről sem feltételeztünk eddig olyat, hogy a maffiába szerveződött bűnözők törvénysértéseire ne a törvényeknek megfelelő üldöző harci pozíciót vennék fel, ha szembesülnek a bűnnel.

Ez most sincs másként. Az ügyészség befogadta a botrányt kavaró Horváth volt adótisztviselő feljelentését, felszólítva őt annak kiegészítésére. Az adóhatóság feljelentette volt munkatársát a hivatal vezetőire tett kijelentései miatt rágalmazás alapos gyanúja miatt, lesz módja a valóságbizonyításra. Az Állami Számvevőszéknél is elrendelték a vizsgálatot, a nemzetgazdasági miniszter utasítására lefolyattak egy soron kívüli rapid kontrollt, ami nem állapított meg olyan visszaéléseket, amelyekről revizorunk beszél. Nem értem egyébként, hogy ha már kihozta a hivatalból az adótitkokat, miért nem beszél sokkal nyíltabban, hiszen közérdekből elkövetett adótitoksértésért biztos nem jár akkora büntetés, mint a hivatal alaptalan rágalmazásáért. Miért nem áll elő végre a farbával? Mi akkor a valódi célja? (...)

Horváth revizorról közben kiderült: nem is revizor. Hanem csak kockázatelemző államigazgatási főiskolai végzettséggel. Ráadásul állítólag nem is volt olyan hatékony ellenőr, mint azt feltételeztük róla a fellépése alapján. Amolyan egy ügyű tisztviselő volt: egy ügyön tíz hónapot is kotlott, dolgavégezetlenül. Vagyis elég sokba került »revizorsága« az adófizetőknek.”