Kapós a bóvli

„A tények ugyanis azt mutatják, hogy a pénzpiacok nem a hitelminősítők ítéletét követik, sőt épp ellenkezőleg: a bóvlibesorolásra fittyet hányva éppen befektetésre ajánlottnak tekintik a magyar értékpapírokat. Ezt látjuk az állampapírpiacon, ahol többszörös túljegyzés mellett értékesítik a kötvényeinket, ráadásul egyre kisebb kamat ellenében. Bóvliért tolonganának a külföldi alapok? Indokolatlan kockázatot vállalnának alacsony kamatért? Ugyan miért tennék? Mi okuk lenne bízni hazánkban, ha ez az ország valóban csak azon a szinten lenne, amelyre a hitelminősítők szerinti besorolás alapján következtetni lehet? Mivel a magyar papírokat vásárló befektetési alapok nem önmaguk ellenségei, ezért joggal feltételezhető, hogy kizárólag a gazdasági mutatókkal foglalkoznak, a politikai felhangok nem érdeklik őket. Az alapján döntenek, hogy mit olvashatnak ki a makrogazdasági számokból. (...)

Ám az elmúlt évek fatális tévedései, kínos hibái és a kiváló minősítéssel ellátott nagybankok utólag kiderült botrányai után a hitelminősítők objektivitásában nehéz bízni. Az európai pénzügyi felügyelet (Esma) a napokban jelentette be, hogy vizsgálatot folytatott a hitelminősítőknél, amelyek »nem tanultak a hibáikból, és sok esetben ugyanazt a káros gyakorlatot követik, mint korábban«. Az Esma vizsgálatának eredményeként ezért kilátásba helyezte a globális piacon monopolhelyzetben lévő Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings megbírságolását. Mint a jelentésükben írják: ezek az ügynökségek szabálytalanul jártak el döntéseik meghozatalakor, előre kiszivárogtatták egyes államok besorolásának megváltoztatását, amivel teret adtak a manipulációnak.”