A megoldás: kirekesztés

„A 2010-es kormányváltás után a balliberális oldal egy része látványosan megbánta a kettős népszavazás ügyében tanúsított magatartást, ám a lólábat nem sikerült teljesen eltakarni. Elment »haknizni« Kolozsvárra Mesterházy Attila, ám az MSZP idei évértékelőjére a magyarellenes intézkedések sorát jegyző román kabinet miniszterelnökét, Victor Pontát voltak képesek meghívni díszvendégnek. Hogy ez nem egyszeri ballépés volt, jelzi: a román szociáldemokraták kongresszusán Gurmai Zita virággal köszöntötte a marosvásárhelyi pogrom szellemi atyjának tartott Iliescut, párttársa, Szanyi Tibor otromba gesztussal románul akarta köszönteni a Békemenet határon túli résztvevőit, az Együtt–PM Szövetséghez tartozó Milla pedig az elszakított területeket gyarmatnak tekintő hamis tanulmánnyal köszöntötte a nemzeti összetartozás napját.

De nem csak kívülről nézve tűnik furcsának a szociálliberálisok határon túli ügyekben mutatott nagy hirtelen »megvilágosodása«. A megmaradásért tartott Székelyek nagy menetelése melletti kiállást például többen nem bírták elviselni a ballib oldalon, s hátat fordítottak »langyos« szövetségüknek.

Úgy tűnik, a gyűlölet 2004-ben elvetett magjai kezdenek beérni, csak épp a belső konfliktusok révén azok látják kárát, akik annak idején elvetették. És minden bizonnyal a 2014-es választásokon azok sem fogják díjazni a tíz évvel azelőtti kirekesztést, akik ellen irányult.”