Lenyomat arról, hogy milyenek vagyunk

„Tanácsadás. Tessék, itt van. Azért a válság nem volt olyan szar történet mindenkinek. Miközben az elmúlt években emberek százezreinek ment tönkre az élete olyan aktorok ténykedése okán, akiknek/amiknek a sok is kevés volt, éppen e szereplők vállalkoztak arra, hogy megoldják a bajokat. Sikerült is. Egyik kézben fegyver, a másikban kötszer. Beárazva persze. Ügyes. Bedöntik a fél világot, majd kurva kemény pénzekért ígérik, hogyan kell megoldani a problémát. És még hálásnak is kell(ene) lenni.

A tanácsadás a világ legjobb foglalkozása. Főleg, ha pénzről van szó. Amúgy meg mindenki tanácsadó itt. Élj így, élj úgy. Az a legdurvább, amikor olyan valaki osztja az észt, aki saját maga csúnyán leszerepelt. Megbukott mondjuk párkapcsolati ügyekben, miközben saját maga nagyjából az eocén idején tapasztalata meg az együttélés örömet és igen, nehézségeit is. És ugat bele az életedbe. Visszatérve: szóval nem vagyok híve az összeesküvés-elméteknek, de azért csak kiderül előbb vagy utóbb, hogy a mindennapi élet fölötti világ, amelyet most diszkréten a politika világának neveznék, csak összekacsint azokkal, akik a lét kezelik.”