Átfogó szenvedélypolitikai koncepciót készítünk

„2007-ben megírtuk a Legalizációs Kátét, aminek következtetése ez volt:
»Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a legalizáció már a spájzban van. 

A közvéleménynek még mindig jelentős része ellenzi a reformot, a politikai döntéshozók pedig a szavazatok maximalizálására törekednek, nem a tudományos érveket veszik figyelembe. (Magyarországon az Eurobarométer 2006-os felmérése szerint a lakosság 13%-a támogatja a marihuána használatának legalizációját.) 
 Az ENSZ nemzetközi drogtilalmi rendszere komoly politikai és jogi akadályokat gördít a legalizáció elé, amely ezáltal szinte lehetetlen országos szinten, csupán nemzetközi összefogással valósítható meg (a dekriminalizációt ellenben a konvenciók lehetővé teszik). 

A legalizációra tehát még fel kell készíteni a társadalmat, illetve szét kell feszíteni az ENSZ egyezmények által biztosított nemzetközi kereteket. Amíg ez nem valósul meg, addig álláspontunk szerint mindenképpen hasznos legalább a droghasználók széles tömegeinek mentesítése a büntetőjogi üldözés alól: a dekriminalizáció. A dekriminalizáció lehet az első lépcsőfok a legalizáció felé, de nem tekinthető végleges, csupán átmeneti megoldásnak.«
http://www.kendermag.hu/index.php?oldal=hirek&azon=384

A Kendermag  - politikai érdekek és kompromisszumok nélkül - azt érezte feladatául, hogy tágítsa a határokat, serkentse a gondolkodást, és vitát generáljon a témában. Szerintem sikerrel.
De ez csak egy civil szervezet dolga lehet. 
Nem egy párté. 

Egy politikai pártnak nem az a feladata, hogy ideákat fogalmazzon meg, hanem hogy hiteles, végrehajtható  és társadalmilag elfogadható programmal álljon elő.

Mi ezt tesszük az Együtt 2014-ben (nem csak ebben a témában).
Ahogy a Kendermag legfőbb üzenete az volt, hogy a politikusok helyett szakemberek mondják meg mit kell és lehet tenni, úgy ezt képviselmem most is, politikusként, a 2014-es választásokra készülve. A politikus feladata az ehhez szükséges keret, a jogszabályi háttér és infrastruktúra biztosítása. Ezt képviselem most is, ahogy akkor is.

Ezért készül a pártomban - a rendszerváltás óta elsőként - még a választások előtt egy átfogó szenvedélypolitikai koncepció. Jelentős és elismert szakemberek bevonásával megírtuk az alapokat, és elküldtük az összes ezzel foglalkozó civil szervezetnek. Amint megjönnek az észrevételeik, korrigáljuk azokkal az anyagot, és kiállunk vele a nyilvánosság elé (kb. januárban).

Ebben nem lesznek olyan populista demagógiák, miszerint a fű nem drog, és olyanok sem, hogy aki fogyasztja az mindenképp beteg vagy bűnöző. Mert ilyet állítani nem politikai program, hanem hangulatkeltés.
Mi ésszerű megoldási javaslatokat teszünk le, amiket szakmai konszenzus övez, és ezáltal elfogadhatóak lehetnek a társadalom gondolkodó tagjainak - akár fogyasztók, akár nem azok. 
Amint megleszünk vele, tudni fogtok róla.

Addig is szívesen vitatkozom a témában bárkivel, ha érveket, és nem személyeskedő vádaskodásokat választ eszközül. Egyelőre nem kaptam ilyenre meghívást.”