Antall József

„meséltem már, hogyan nem lettem a beszélő munkatársa 1991-ben? tuti, hogy igen, egyik kedvenc sztorim. szóval, mint reménybeli gyakornokot elküldtek egy idf-kongresszusra, amin a miniszterelnök volt a főszónok, hogy írjak róla valami kisriportot. csakhogy kábé két órát beszélt, és én már tíz perc után tökéletesen elvesztettem a fonalat, sehogy se tudtam kihámozni, mi a lényeg. úgyhogy szomorúan megállapítottam, hogy ez a pálya nem nekem való, és többé a déri miksa utca közelébe sem mertem menni.

nemcsak ezért nem szerettem antallt, hanem azért sem, mert egy másik, parlamenti felszólalása miatt nem kezdődött el idejében a slovan bratislava-ferencváros kupameccs közvetítése. de a legjobban boross péter miatt nem szerettem, hogy az milyen egy ellenszenves alak volt akkoriban, ne tudjátok meg. plusz kónya imre! ráadásul igazi fiatal liberálisként elhittem, hogy akkora horthy-restauráció lesz itten, mint az állat. hogy jön a diktatúra.

mindegy, az idő mindent megszépít. de olyankor csak röhögök a markomba, amikor azt látom, hallom, hogy fodor gábortól mesterházy attilán át bajnai gordonig mindenki az államférfit méltatja a huszadik évforduló tájékán. hát többet kapott szegény feje anno decibel, mint orbán viktor és kövér lászló huszonöt év alatt. nem viccelek, tényleg így volt.”