Balog miniszter a megható este után Audijában hátradűlve elővette jegyzetfüzetét és kipipálta: emberség.
„Balog szép kis beszéddel készült, ahogy azt el is várjuk tőle. A gyerekek figyelmét - mert kelléknek azért őket is beengedték -, külön felhívta arra, hogy ők szegények, de ha szorgalmasan dolgoznak és esetleg még szakmát is tanulnak, akkor maguk is járhatnak majd a Hiltonba önerőből, meg külföldre is, mert aki dolgozik, az gyarapszik.
A gyerekek innen megtudhatták, hogy akkor az ő szüleik lusta, munkakerülő esetleg buta emberek, mert maguktól ritkán járnak a Hiltonba családostul. De sebaj, mert bűvész is fellépett, és a miniszter bácsi sem beszélt túl soká. És különben is, ideje, hogy megtanulják, nincs ingyenebéd. De még vacsora sem. Beszédért jár a vacsi.
Mert most ők ezért a vacsoráért vállalták, a szerencsétlen marha szegény szerepét, akit a gondoskodó állam a szebb napokat megélt Református Szeretetszolgálattal egyetemben arra használ, hogy saját nagylelkűségét, és emberszeretetét demonstrálja. A Hiltonban. Mert az jó. Rakacán, Bódvalenkén, vagy éppen a nyóckerben százak és ezrek szűkölködnek, de ők így jártak. A Hiltonnyi pénzből talán nekik is csurrant cseppent volna valami, ha mondjuk a mi kedvenc Frédi vendéglőnkben szervezik a vacsorát.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
