Csak kampányfogás a foglalkoztatói nyugdíjpénztár?

„Egy olyan törvénytervezetet bocsátott társadalmi vitára az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely egy új pillért hozna létre a nyugdíjrendszeren belül, az ún. foglalkoztatói pénztárat. Erre egyébként 2007 óta van lehetőség Magyarországon (uniós kötelezettség írta elő), csak éppen eddig gyakorlatilag nem működött sehogy. Ez a konstrukció ugyanis azoknak a cégeknek kedvez, amelyeknek stabil a munkaerő állománya. A hazai foglalkoztatási viszonyok között jelenleg ez csak a közszféráról mondható el. Ráadásul az sem világos, mégis miben különbözne a jól működő önkéntes pénztáraktól. (...)

A rendszer lényege, hogy a munkáltató vállalja: pénzt tesz félre az adott dolgozó nyugdíjára, ezért cserébe a munkavállaló meghatározott ideig nem hagyja el a vállalatot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék-szolgáltatás, illetve ezek kombinációja. A törvényben szerepel az úgynevezett feltételes jogszerzési idő fogalma. Ez azt jelenti, hogy ha legfeljebb öt éven belül megszűnik az érintett dolgozó munkaviszonya, akkor nem kapja meg a befizetések után járó nyugdíjat, azaz a pénze elvész. Ha az előzetes megállapodásban foglalt határidő előtt a cég és a dolgozó szakít egymással, akkor a felhalmozott pénzt a többi dolgozó között osztják fel.

Magyarországon már eddig is volt jogi lehetőség ilyen szolgáltató alapítására, csak 2011-ig senki nem élt vele. Ennek oka nagy valószínűséggel az volt, hogy a működő három nyugdíjpillér mellett nem volt rá szükség, ráadásul ehhez a konstrukcióhoz kimondottan szigorú feltételeket szab a törvény.”