Nyáry sok író magánéletében vájkált – miért éppen a homoszexualitás, vagyis az azonos neműek közötti testi és érzelmi vonzalom kérdése csapta ki a biztosítékot?
„Lehet, hogy érzett Kölcsey erotikus vonzalmat férfiak iránt? Nem tudjuk. Ha igen, esetleg ki is élte? Valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Mint sokakat, engem sem foglalkoztatott a kérdés, az viszont annál jobban, hogy Nyáry Krisztián feltételezése miért váltott ki akkora hisztériát a magyar sajtóban. Nyáry sok író magánéletében vájkált – miért éppen a homoszexualitás, vagyis az azonos neműek közötti testi és érzelmi vonzalom kérdése csapta ki a biztosítékot? Továbbra sem érdekel Kölcsey nemi élete, viszont az annál inkább, hogy milyen tükröt tart a mai magyar társadalom elé, hogy ebből a kérdésből lett a leghevesebb megbotránkozás. Ez többet mond el rólunk, mint Kölcseyről. Néhányaknak belegondolnia is rettenetes, hogy a magyar történelem hőseinek arcképcsarnokát esetleg nem csak heteroszexuális férfiak alkotják. (...)
Nyáry Krisztián egy régóta elterjedt műfajt éleszt fel. Szeretjük, nem szeretjük, együtt kell vele élnünk. Ráadásul az irodalomoktatás egyik alappillére az írók életrajzának oktatása. Hány verset elemeztetünk az iskolában az életrajzi értelmezésen keresztül! És hányszor cenzúrázottak, tudatosan leegyszerűsítettek a tankönyvben szereplő életrajzok! Margócsy István irodalomtörténész számon kérheti Nyáry Krisztiánon, hogy miért kerekíti le az írók életét eladható sztorivá, de ezt ugyanúgy számon lehet kérni a tankönyvírókon is.
A vita egy komoly társadalomtörténeti kérdést érint. Természetesen létezett Kölcsey korában is a homoszexualitás, még ha nem is létezett ez a kifejezés, és a mai meleg életforma sem. A társadalom egy része akkor is a saját neméhez vonzódott. Ezt a számarányt egyes kutatók 5-10 százalék közöttre becsülik, de még az ultrakonzervatív francia történész, Jean Sévillia is 1 százalékra teszi. Ha ennek fényében belegondolunk, hány ember élhetett Magyarországon akkoriban, és táplált érzelmeket és testi vágyat a saját neme iránt, megdöbbenünk, hogy mennyire semmit nem tudunk róluk, és mennyire keveset foglalkozik ezzel a kérdéssel a magyar társadalomtörténet-tudomány.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Angela Merkelnek két fő üzenete van most megjelent könyvében: ő jó ember, akinek igenis igaza volt mindenben, vagy ha nem, akkor sem lehetett volna máshogyan csinálni. Kohán Mátyás írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Mentsd meg Amerikát! címmel jelenik meg rövidesen a januárban hivatalba lépő amerikai elnök új könyve.
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
