Szertartás a szüretért

„A vásárolt (csicsói) juhfark nem igazán édesedik, és a savai is hegyesek. Amikor megvettem, tudtam, hogy a zöldmunkát szarul (sehogy sem) végezték el, de már a metszés is el volt rontva. Ennek ellenére azt gondoltam, hogy egy normális őszön minden be fog érni, már csak azért is, mert biztonság kedvéért leválogattuk a szőlőt, és így joggal reménykedhettem egy vállalható, 19-20-as cukorfokban. Mivel augusztus utolsó hetében beköszöntött az ősz, és azóta kb. egy hét napos idő volt, a többi napokon borongós, esős, novemberi időjárás volt az uralkodó, ez a tervem csődöt mondott. Most kint áll a szőlő a hideg esőben, és az érés legcsekélyebb jelét sem mutatja. Hetek óta 17 MM körül tengődik, és mintha a kényszerérés nem túl vonzó jeleit venném észre az ízében a kóstoláskor – már amit a mindent elsöprő sav mellett érezni lehet. Szombaton szüretelünk, így döntöttem, addig talán lesz három napsütéses nap – és idénre vége a történetnek. A saját, beccei juhfarkom viszont jól van művelve, ott 19 MM körüli az átlag. Déli kitettség, szellős zöldmunka, alacsony fürtszám. Lehet vitatkozni a tényekkel, de felesleges.”