Leszögezhetjük, hogy a saját ország ellen fordulás a szocik körében elismerést vált ki, sőt Európában így mérik a szoci-tekintélyt.
„Ezt így mégis hogy? A magyar emberek európai képviselői, akik világ- és politikai nézetükből adódó sokszínűséget kihasználva képviselik Magyarországot, a magyar embereket, a nemzeti érdeket. Ők négyen (Göncz Kinga, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba, Herczog Edit) és persze az itthoni MSZP vezetőség, mert ne legyünk naivak, hogy nem itthonról irányították őket, úgy gondolták, hogy márpedig az itthoni választási csatározásokat, olyan színtérre kell vinni, ahol komoly reputációs és egyéb hátrányokat okozhatnak Magyarországnak. Ráadásul igazságtalanul. (…)
Tehát leszögezhetjük, hogy a saját ország ellen fordulás a szocik körében elismerést vált ki, sőt Európában így mérik a szoci-tekintélyt. Nice.
Az egyik legszebb a történetben, hogy Mesterházy július 2-án a következőt írta honlapjára: »Előre látom és hallom, bármi történjék is a Tavares-jelentés parlamenti vitájában Strasbourgban, Orbán és szócsövei azt fogják mondani: ő és az ország baloldali összeesküvés áldozata. Előre mondom, ez nem így van, nem volt és nem is lesz így.«
Köszönjük, leülhet. Hazafiságból (is) egyes.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Tényleg, ezt gondolja Lendvai Ildikó?
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Még neki áll feljebb.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
