Büntetőjogi kérdés-e a szájkarate?

2013. október 30. 07:21

Az, hogy a személyiségi jogsértésre hivatkozva legyen büntetőjogi tényállás a hamis videó készítése, teljesen felesleges, és a kormánypártok napi szigorítási igényeinek kielégítésén kívül semmire se jó.

2013. október 30. 07:21
Bakó Bea
Mandiner

Nem. A már meglévő, rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó rendelkezések is olyan cselekményeket kriminalizálnak, amelyek feleslegesek a Btk-ban, ellenük a polgári jog eszközeivel sokkal hatékonyabban fel lehet lépni. A most beterjesztett, bajai videó ihlettejavaslat azonban még ennél is tovább megy: külön szankcionálja a becsület csorbítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel készítését és nyilvánosságra hozatalát. Nem örülünk.

A Btk. jelenlegi szabályai szerint (itt: 226. §) rágalmazás vétségének minősül, ha valakiről más előtt becsület csorbítására alkalmas tényt állítunk. Az abszurd netovábbja, hogy a tényállás akkor is megvalósul, ha az állított, becsületet csorbító tény igaz! Ez esetben megállapítják ugyan a „bűncselekményt”, de az „elkövető” nem büntethető. Vagyis kimondja a bíróság, hogy rágalmaztam, ha valakinek az igaz simlijét tártam fel. Ugyan büntetést nem fogok kapni, de ez akkor is elvi kérdés: igaz kijelentés miatt ne állapítsák meg senkinek a bűnösségét, akkor sem, ha az másnak mégoly kellemetlen!

Ezt a szabályt egészítené most ki a kormány azzal a rendelkezéssel, amely büntetni rendeli a más becsületének csorbítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel készítését, illetve annak nyilvánosságra hozatalát. A rágalmazó kijelentéssel ellentétben a felvételnél már követelmény, hogy hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú legyen. Minősített esetként súlyosabban büntetnék a nagy nyilvánosság előtti vagy jelentős érdeksérelmet okozó elkövetést.

A javaslat indokolása szerint „a bizonyíték hamisítás alkalmas a demokratikus intézmények lejáratására és a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. A demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás hasonló esetét.” Tehát az újabb rágalmazási tényállás célja a bizonyítékhamisítás megelőzése. Csakhogy a bizonyítékhamisítás már eleve súlyosabban, bűntettként büntetendő, mégpedig a hamis vád keretében (itt: 268. §). Hamisan vádolni valakit ugyanis nem csak kijelentéssel, de az ő bűnösségére utaló koholt bizonyítékok bemutatásával is lehet.

Sajnos jellemző a törvényhozó hozzáállására, hogy egy aktuálisan felmerült probléma kapcsán egyből a Btk-hoz nyúl, mert nem bízik abban, hogy a bíróságok a már meglévő szabályok értelmezésével és alkalmazásával is kezelni tudják a helyzetet. Ahelyett, hogykivennék a Btk-ból az egyáltalán nem oda való rágalmazás és becsületsértés tényállásait, még tovább bonyolítják a helyzetet, és a politikai szájkarate különböző speciális formáit is büntetni rendelik.

Az ügy polgári jogi vonatkozásairól érdemes két dolgot kiemelni. Valakinek a személyiségi jogait sértő tartalom közlése esetén sokkal jobban megéri polgári perben nem vagyoni kártérítést kérni, hiszen ekkor a sértett fél zsebébe vándorol a kártérítés; míg ha az illető büntetőfeljelentést tesz rágalmazás vagy becsületsértés miatt, akkor abból neki semmi haszna sem lesz, hiszen az elkövetőt a gyakorlat szerint jobbára csak megróják, extrém esetben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ez legfeljebb bosszúállásra jó – a magyarországi pereskedők lelkivilágát sajnálatosan tükrözi, hogy leggyakrabban együtt szoktak polgári-büntető kombót alkalmazni, hogy kártérítést is kapjanak és bosszút is álljanak (illetve a büntetőjogi ítéletet használják fel a polgári peres követelés alátámasztására).

Másrészt a képmással vagy hangfelvétellel való visszaélést szintén tiltja a Ptk (80. §), vagyis ez esetben is lehet kártérítés iránt keresetet indítani. A hatályos rendelkezés szerint csak a felvétel nyilvánosságra hozásához kell az érintett hozzájárulása, de a bírói gyakorlatot követve az új Ptk. ezt már a felvétel elkészítéséhez is megköveteli. Ez tulajdonképpen nem minősül korlátozásnak az eddigiekhez képest, hiszen a beleegyezéshez elég a ráutaló magatartás, mint ahogy korábban írtunk róla itt.

Vagyis, ha valakiről a hozzájárulása nélkül videót készítenek és azt felteszik az internetre vagy elküldik egy újságnak, akkor most is kérhet polgári perben kártérítést a személyiségi jogainak sérelmére hivatkozva. Emellett, ha egy ilyen videó még bizonyítékhamisításnak is minősül, akkor a Btk. hamis vádra vonatkozó rendelkezései alapján indulhat büntetőeljárás.

Az, hogy a személyiségi jogsértésre hivatkozva legyen büntetőjogi tényállás a hamis videó készítése, teljesen felesleges, és a kormánypártok napi szigorítási igényeinek kielégítésén kívül semmire se jó.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tunde04
2014. augusztus 09. 10:13
hogy te mekkora agymosott vagy b+! fordított esetben neked lenne itt a legnagyobb pofád, és már a máglyát is meggyújtottad volna, h az összes fideszest ráülted!
polnemkor
2014. augusztus 09. 10:13
Ebben tévedsz, a revolversajtó számára mindig ez a legkínálkozóbb kibúvó. Bármit is írnak a hamisított fénykép videó alá, fölé, elé, után, tehetnek kérdőjelet, és akkor "ők nem állítottak semmit". Hát nem! Ezt a mocskos játékot nagyon keményen meg kellett volna akadályozni már eddig is! És ezek csak most akarják elkezdeni nagyban, azért örjöngenek ezerrel, érzik, hogy ez így már nem fog menni! Remélem igazuk lesz, és végre tényleg elkapják a töküket! 1990 óta műveli ezt a libsi heccsajtó, elég volt!
Forsz
2013. november 30. 08:45
Oktatófilmet nem készít senki úgy, hogy azon a negatív cselekmény elkövetői konkrét személyek, akik nevük és társadalmi tevékenységük meghatározásával azonnal és tévedés mentesen beazonosíthatók. Az ilyen semmilyen szakmai szempont szerint sem tekinthető oktatófilmnek! Ezt a video készítők védekezése elleni elsődleges érvnek tekintem. A cikk témáját tekintve, talán abba az irányba kellene elindulni a jogalkotónak, hogy akár a meglévő jogszabályok mentén, esetleg némi módosítást követően - a szóban forgó esetek felmerülésekor - hivatalból kellene eljárást kezdeményezni; feljelentősdi nélkül. Legyen szó elektronikus, vagy nyomtatott sajtótermékekről, esetleg más kiadványokról, pl. könyvekről. Azután az sem ártana, ha az interaktív portálokat moderátor alkalmazására köteleznék, akik az interneten történő gátlástalan hazudozásokat megszűrnék, mert amilyen irányba tartanak a dolgok, az bizony a társadalmi béke megzavarására alkalmas.
Forsz
2013. november 30. 08:45
Nem igazán a "szájkarate" ellen merült fel a kifogás, hanem az ellen a gyakorlat ellen, hogy nálunk minden következmény nélkül lehet politikai hazudozást, becsületbe vágó és politikai félrevezetésre alkalmas vádaskodásokat közzé tenni. Egyébként nem hinném, hogy a szájkaratéval bárkinek is gondja adódna.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!