Az, hogy a személyiségi jogsértésre hivatkozva legyen büntetőjogi tényállás a hamis videó készítése, teljesen felesleges, és a kormánypártok napi szigorítási igényeinek kielégítésén kívül semmire se jó.
Nem. A már meglévő, rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó rendelkezések is olyan cselekményeket kriminalizálnak, amelyek feleslegesek a Btk-ban, ellenük a polgári jog eszközeivel sokkal hatékonyabban fel lehet lépni. A most beterjesztett, bajai videó ihlettejavaslat azonban még ennél is tovább megy: külön szankcionálja a becsület csorbítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel készítését és nyilvánosságra hozatalát. Nem örülünk.
A Btk. jelenlegi szabályai szerint (itt: 226. §) rágalmazás vétségének minősül, ha valakiről más előtt becsület csorbítására alkalmas tényt állítunk. Az abszurd netovábbja, hogy a tényállás akkor is megvalósul, ha az állított, becsületet csorbító tény igaz! Ez esetben megállapítják ugyan a „bűncselekményt”, de az „elkövető” nem büntethető. Vagyis kimondja a bíróság, hogy rágalmaztam, ha valakinek az igaz simlijét tártam fel. Ugyan büntetést nem fogok kapni, de ez akkor is elvi kérdés: igaz kijelentés miatt ne állapítsák meg senkinek a bűnösségét, akkor sem, ha az másnak mégoly kellemetlen!
Ezt a szabályt egészítené most ki a kormány azzal a rendelkezéssel, amely büntetni rendeli a más becsületének csorbítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel készítését, illetve annak nyilvánosságra hozatalát. A rágalmazó kijelentéssel ellentétben a felvételnél már követelmény, hogy hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú legyen. Minősített esetként súlyosabban büntetnék a nagy nyilvánosság előtti vagy jelentős érdeksérelmet okozó elkövetést.
A javaslat indokolása szerint „a bizonyíték hamisítás alkalmas a demokratikus intézmények lejáratására és a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. A demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás hasonló esetét.” Tehát az újabb rágalmazási tényállás célja a bizonyítékhamisítás megelőzése. Csakhogy a bizonyítékhamisítás már eleve súlyosabban, bűntettként büntetendő, mégpedig a hamis vád keretében (itt: 268. §). Hamisan vádolni valakit ugyanis nem csak kijelentéssel, de az ő bűnösségére utaló koholt bizonyítékok bemutatásával is lehet.
Sajnos jellemző a törvényhozó hozzáállására, hogy egy aktuálisan felmerült probléma kapcsán egyből a Btk-hoz nyúl, mert nem bízik abban, hogy a bíróságok a már meglévő szabályok értelmezésével és alkalmazásával is kezelni tudják a helyzetet. Ahelyett, hogykivennék a Btk-ból az egyáltalán nem oda való rágalmazás és becsületsértés tényállásait, még tovább bonyolítják a helyzetet, és a politikai szájkarate különböző speciális formáit is büntetni rendelik.
Az ügy polgári jogi vonatkozásairól érdemes két dolgot kiemelni. Valakinek a személyiségi jogait sértő tartalom közlése esetén sokkal jobban megéri polgári perben nem vagyoni kártérítést kérni, hiszen ekkor a sértett fél zsebébe vándorol a kártérítés; míg ha az illető büntetőfeljelentést tesz rágalmazás vagy becsületsértés miatt, akkor abból neki semmi haszna sem lesz, hiszen az elkövetőt a gyakorlat szerint jobbára csak megróják, extrém esetben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ez legfeljebb bosszúállásra jó – a magyarországi pereskedők lelkivilágát sajnálatosan tükrözi, hogy leggyakrabban együtt szoktak polgári-büntető kombót alkalmazni, hogy kártérítést is kapjanak és bosszút is álljanak (illetve a büntetőjogi ítéletet használják fel a polgári peres követelés alátámasztására).
Másrészt a képmással vagy hangfelvétellel való visszaélést szintén tiltja a Ptk (80. §), vagyis ez esetben is lehet kártérítés iránt keresetet indítani. A hatályos rendelkezés szerint csak a felvétel nyilvánosságra hozásához kell az érintett hozzájárulása, de a bírói gyakorlatot követve az új Ptk. ezt már a felvétel elkészítéséhez is megköveteli. Ez tulajdonképpen nem minősül korlátozásnak az eddigiekhez képest, hiszen a beleegyezéshez elég a ráutaló magatartás, mint ahogy korábban írtunk róla itt.
Vagyis, ha valakiről a hozzájárulása nélkül videót készítenek és azt felteszik az internetre vagy elküldik egy újságnak, akkor most is kérhet polgári perben kártérítést a személyiségi jogainak sérelmére hivatkozva. Emellett, ha egy ilyen videó még bizonyítékhamisításnak is minősül, akkor a Btk. hamis vádra vonatkozó rendelkezései alapján indulhat büntetőeljárás.
Az, hogy a személyiségi jogsértésre hivatkozva legyen büntetőjogi tényállás a hamis videó készítése, teljesen felesleges, és a kormánypártok napi szigorítási igényeinek kielégítésén kívül semmire se jó.
Rettenetesen fölháborodott Tisza Párt elnöke azon, hogy Vogel Evelin állítólag hangfelvételeket készített beszélgetéseikről, és megzsarolta őt. Magyar Péter, mintha nem látná az iróniát abban, hogy ugyanaz történhet vele, amit volt felesége ellen maga is elkövetett.
Az ellenzéki politikus szerint nem lehet egy lapon emlegetni, hogy míg ő titokban hangfelvételt készített volt feleségéről, amit nyilvánosságra hozott, addig – állítása szerint – Vogel Evelin felvetette a pártmegbeszéléseket.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Tordai szerint „stratégiai hiba” lett volna, ha nemcsak a Párbeszédből, a frakcióból is kilép.
Nehéz, nagyon nehéz Dobrev sorait olvasni.
Mint kiderült, ezek ad hoc, egyszeri intézkedések.
Különösen szélsőséges árfolyammozgások várhatóak az amerikai elnökválasztás miatt a Wall Streeten.
