„Egyik tanár ismerősöm mesélte, hogy iskolájában megjelent egy szülő, aki gyermekét sem hittanra, sem erkölcstanra nem akarta beíratni. A kérdésre, miért nem, az egyszerű válasz az volt: »Mi ateisták vagyunk.« Így aztán teljesen érthető, hogy ezt az erkölcstanban is ármányt sejtő, szerencsétlen réteget szolgálják minden erejükkel az írástudók és farizeusok, mondván, »ez nem erkölcstan, hanem agymosás és hittérítés nemzetiszínű cukormázzal bevont gyomorforgató egyvelege«. Ez a mondat is a Népszavában jelent meg, a végén az ellenjavallat: »Kicsit még nem ártana tanulmányozni azt a keresztény erkölcsöt, mielőtt megpróbáljuk mások fejébe verni. És akkor még más erkölcsi rendszerekről nem is beszéltünk. Vagy arról, ami a legjobb lenne: ha a gyerekeink megtanulnának gondolkodni és önállóan dönteni.« Igen, más erkölcsi rendszerekről nem tetszettek beszélni, mert azt nem tetszenek megjelölni, milyen erkölcsi rendszert kellene követniük, de az a legjobb, ha a gyermekek maguktól jönnek rá.
A mai balliberálisokra régen azt mondták volna: nihilisták. A Nagy Semmi üzenetét közvetítik, és tudják, mit cselekszenek. Ez a gyomorforgató.”