Nyílt levél Rogán Antal úrnak, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetőjének
Visegrád
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Visegrádon nem győzhet a gonoszság!
Napjainkra a magyar társadalmat feszítő problémák közül sok kérdésben szinte áthidalhatatlan az ellentét a politikai térfél szereplői között. A pártok cselekvései, tettei láthatóan egyetlen célt szolgálnak: a szavazatszerzést, a bizonytalanok meggyőzését, a már meglévő szekértáborok szimpatizánsainak bővítését.
Vannak azonban olyan ügyek, amelyek nem a kampány, nem a rövidtávú pártlogika eszközei, hanem ennél jóval fontosabbak: mindennapi politikai közérzetünk javítását, egy élhető, emberséges táradalomban való tudatos részvétel esélyét jelentik.
Emberség vagy embertelenség? Tették föl a szociáldemokraták a kérdést, miközben a parlament a szociális temetkezésről szóló törvényjavaslat tárgyalta.
Emberség vagy embertelenség? Kérdeztem én is többször az ország nyilvánosságától.
Emberség vagy embertelenség? Fogalmazódott meg a felvetés a törvényalkotók, a parlamenti patkóban felelősen helyet foglaló politikusok irányába.
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Csak emlékeztetőül: az Önök által javasolt új szabályozás lényege, hogy az állam csak akkor vállalja át a temetés költségeit, ha az elhunyt hozzátartozója is kiveszi a részét a munkából, azaz átöltözteti a halottat, a temetőben a koporsóban odaviszi a sírhoz, amit előtte megásott, leengedi a koporsót, végül pedig betemeti azt.
Ez megengedhetetlen! Nem hiszem, nem hisszük, hogy ez a jogalkotók valódi szándéka!
Sokszor szembesülünk az alaptalan váddal, hogy a kormányoldallal szemben nincsenek érveink, nincs érdemi módosító jobbító szándékú javaslatunk. Szándékaim szerint jelen soraim cáfolják ezt a vélekedést, hiszen van megoldásunk! Olyan javaslatunk, amely mindenki számára elfogadható lehet, és nem kérdőjelezi meg a szociális temetés intézményét.
A Magyar Szociáldemokraták Pártjának javaslata, hogy egyetlenegy szó beiktatásával, a megfogalmazás finomításával ne tegyék kötelezővé, hanem csupán lehetőségként jelöljék meg a személyes részvételt. A kötelezettség embertelen, a lehetőség pedig emberséges megoldás.