Nem vagyok se réteg-, se stílus-, se műfajfüggő

2013. szeptember 18. 19:45

A különféle fiktív címkék helyett abban hiszek, amit Lao Ce mondott: az igaz ember dolga az, hogy tanulmányozza a hagyományt és korának nyelvén továbbadja azt. Interjú.

2013. szeptember 18. 19:45
Müller Péter Sziámi
hvg.hu

„Megtalálni a célközönséget nem egyszerű feladat. Hogy érzi, a dalai mindig eljutottak a megfelelő fülekbe?

Nem mindig, ez egy hullámzó dolog. Először is nekem mindig mindegy volt, hogy hányan jönnek, alapjáraton jobban szeretek kis klubokban játszani. Hogy egy nagyon drasztikus példát hozzak, egyszer volt egy nagyon erős bulink a törökszentmiklósi művházban, és volt egy emlékezetes, ám kifejezetten rossz bulink David Bowie-val az MTK Stadionban. Az előbbinél felragyogott valami, és mindenki hihetetlenül érezte magát, utóbbinál viszont ugye mindannyian szorongtunk. (...)

Önt a hazai underground újító és vitatott személyiségeként könyvelik el. Lehet szeretni, nem szeretni, de kétségtelen, hogy a munkássága nélkül ma máshogy nézne ki a magyar zene térképe. Mennyiben tud azonosulni ezzel a szereppel?

Azért vagyok most zavarban, mert én nem vagyok se réteg-, se stílus-, se műfajfüggő. Amikor belekeveredtem ebbe az underground életbe, már volt egy tanár- és egy művész-, konkrétan filmrendező diplomám. Nagyon változatos helyeken, nagyon inspiratív közegben nőttem fel: amikor fiatalon írni kezdtem, Weöres Sándor, Vass István és Kormos István olvasták a verseimet és biztatgattak, miközben a szüleim a Madách Színházban dolgoztak. Szóval, egy körúti színházban is otthonosan mozogtam, mindezekkel párhuzamosan pedig élvezettel elmerültem az avantgárd kultúrközegben is, például máig érvényes és fontos impulzusokat kaptam Halász Péteréktől vagy Molnár Gergelytől, éppúgy, ahogy mondjuk Nádasdi Kálmántól, Sammy Davistől vagy Mick Jaggertől.

Így a különféle fiktív címkék helyett inkább abban hiszek, amit Lao Ce mondott, miszerint az igaz ember dolga az, hogy tanulmányozza a hagyományt és korának nyelvén továbbadja azt. Én igyekszem ezt tenni. Az underground pedig annyiban jó szó rám, hogy alkotó-életem nagy részét valóban különféle pincékben töltöttem. Tőlem elég sokszor megkérdezték már, hogy miért kockáztatom az – időről időre valamiért mindig újra kialakuló – jó hírnevemet. Amire pedig mind a mai napig csak azt tudom válaszolni: mire jó az jó hírnév, amit még csak nem is kockáztathat az ember?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
buddhafoga
2014. március 04. 17:33
Lao Ce azt is mondta, hogy "az út, amiről beszélsz, nem az, amin jársz".
puszika
2013. szeptember 21. 22:59
A válsz nagyon egyszerű,Lao-Ce és társai már nem tudnak vissza szólni.Pedig ha élnének,igencsak eligazítanák az ilyen Sziámi-féléket!!
Wazze
2013. szeptember 21. 00:47
Az is a náci magyarok pénzén döglődik... A németek pénze erre már nem volt jó...
dé208
2013. szeptember 20. 16:37
"Leépülésből, lefele felépülés" - így élek húsz éve, a "vizuális szirén"-nel jól lehetett csajozni ez meg egyszerűen zseniális.... "Te meg te három per hármas ti kis idealista Most nyugodt vagy végre, hogy oda a lista Ha rajta vagy is, te már nem is vagy rajta Úgyhogy csak rajta,rajta, rajta De azért nehogy azt hidd, hogy nem is látszik rajtad Az ami vagy az a jellegzete alkat A karakteres arc A boltozatos homlok Az ételmes szemek A piros pontok Amiket begyűjtöttél Te örökös kamasz Ha oda is a lista Te azért maradsz Maradsz aki voltál Az a lehasznált gengszter Az a tavalyi rongy Akit az újabb rendszer A megsemmísitőből csak előguberál Mert nem szégyen a használt Ha tiszta ugyebár Ha tiszta hülye is A lényeg az, hogy tiszta Mert ebbe a filmbe is kell a statiszta" Kösz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!