Gyurcsány Ferenc behisztizett

„Vannak különféle társadalmi törésvonalak, amelyek mentén kialakulnak a mindenféle fogyasztói csoportok. A demokrácia ebben az esetben felfogható szabad versenyként. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki alapíthat pártot. (Ha maradunk ennél a közgazdaságtani hasonlatnál, akkor a pártot értelmezhetjük vállalatként.) Ám fontos látni, hogy csak az a párt lesz versenyképes és sikeres, amely elég nagy fogyasztói csoportot tud megtalálni, megszólítani, minél több ember érdekeit tudja képviselni, érvényesíteni. Amelyik párt erre képtelen, az megmarad »egyszázalékos« törpének és előbb vagy utóbb, de inkább előbb eltűnik a történelem emésztőgödrében. A kicsik egyetlen túlélési esélye, ha szinergikusan beleolvadnak egy nagyobba vagy... berendezkednek parazita-életmódra, ám ez is csak ideig-óráig tartható fenn, mert a gazdatestnek egyszer úgyis elege lesz.

A DK tipikusan egy ilyen »egyszázalékos« törpe parazita. Érdekérvényesítő képessége elhanyagolható, éppen ezért nincs is létjogosultsága a Parlamentbe kerülni. Ráadásul kiket képviselne? A választójoggal rendelkező magyar állampolgárok körülbelül egy százalékát. Ilyen teljesítménnyel be sem lehet jutni a Parlamentbe, főleg most, hogy leépítették a választókörzetek számát, ergo kevesebb mandátumot lehet megszerezni.

Mindezekkel Gyurcsány is pontosan tisztában van, ezért behúzta a vészféket és elkezdett tárgyalni a szocialistákkal, hogy vigyék át a Parlament küszöbén őt és a hozzá közeli DK-s sleppjét a hátukon. Ez az igazi csapatjáték, ugye? A gyurcsányista megmondóemberek is csak arról feledkeznek meg, hogy a közösbe illik berakni valamit, majd a teljesítménnyel arányosan lehet onnan kivenni dolgokat. Az irreálisan magas elvárások nem igazán egyeztethetők össze a nulla munkával. Kedves DK-sok, kedves Ferenc, miattatok nem jöhetett létre az összefogás, ezért megkérlek benneteket, hogy ne háborogjatok és főleg ne mutogassatok az MSZP-re! Na nehogy már a befőtt akarja eltenni a nagymamát!”