Sok hűhó semmiért

2013. szeptember 25. 21:46

Szijjártónak volt képe ezt a semmiséget az Orbán által meghirdetett „keleti nyitás politikájának újabb állomásaként” aposztrofálni.

2013. szeptember 25. 21:46
Aczél Endre
Galamus

„Igazán kár volt Magyarország egyik legpatinásabb helyiségében, az Országház Gobelin-termében ünnepelni a legfrissebb kínai beruházást, lévén annak összértéke 1 millió euró (300 millió Ft), körülbelül annyi, amennyit egy közép-kelet-európai kistőkés a mellényzsebéből is kiráz. Szijjártó Péter államtitkár emelte perzsgőspoharát arra az  írd és mondd  ötven új munkahelyre, amelyet ez a »mobiltelefon-javító szervízközpont« kínál majd pár hónapon belül.


Szijjártónak volt képe ezt a semmiséget az Orbán által meghirdetett »keleti nyitás politikájának újabb állomásaként« aposztrofálni, noha az eddig kézzel fogható eredményt nem hozott. (Halkan megjegyzem, hogy az olyan, sok embert foglalkoztató kínai óriások, mint a Borsodchem-tulajdonos Wanhua vagy az IT-s Huawei nem az Orbán-kormány idején telepedtek meg Magyarországon, még ha fejlesztési stratégiájuk jelentős állomásai már 2010 utániak is.)”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
buckafej
2013. szeptember 26. 08:31
Nehezen törődnek bele ezek az elaggott propagandisták, hogy nekik már lejárt. Panoptikumban a helyetek!
szalámis hegedű
2013. szeptember 26. 08:29
Kína minket utánoz. Csak náluk még van kivégzés.
abraka
2013. szeptember 26. 08:29
Értékelni kell azt az 50 minimálbéres helyet is. Így már nem kell csak egymillió mínusz 50 munkahelyet teremteni a 10 év alatt. SZépen alakul az az egymillió munkahely.
Berecskereki
2013. szeptember 26. 08:26
„Aki nem tud arabúsul, Ne beszéljen arabúsul.” Márpedig Acél Endre nem tud arabúsul. Acél Endre a Kínai Népköztársaság kereskedelmi minisztériumának statisztikai adataira hivatkozik, amely volumenváltozást tartalmaz, s nem derül ki belőle, hogy Hongkong és Tajvannal együtt, vagy anélkül. Az adatsorok a magyarországi KSH adatok között is megtalálhatók - a http://www.ksh.hu/stadat_eves_3_5 - abszolút értékben is. Ennek figyelembevételével lehet, hogy Szijjártó Péter által mondott adatok valósak. A Kínai kapcsolatok pedig az első Orbán kormány alatt is megvoltak. A Medgyessy kormány alatt pedig az uniós előcsatlakozás során a beruházások megnövekedtek, s mivel a kínai export 95 %-a elektronika, gép és berendezés a Kínából irányuló export is ugrásszerűen megnőtt. 2009 évben a beruházások és a lakossági fogyasztás nagyarányú csökkenése miatt ismét visszacsökkent és csak 2010-től kezdett növekedni. 2012 évben ugyancsak lényegesen csökkentek a beruházások ezért a kínai gép, berendezés exportja is csökkent. Valószínűsíthető, hogy a Magyarországon gyártott termékek volumennövekedése is csökkentette a Kínból származó termékek volumenét. Amikor pedig egy adott országgal kapcsolatos kereskedelmi kapcsolatot vizsgáljuk soha nem egy évet veszünk figyelembe, hanem legalább 5 évet, vagy ennél hosszabbat. Főleg olyan ország esetében, amelyik döntően tartós áruféleségeket exportál, mivel ezek összefüggenek a beruházás volumenének változásával, továbbá ennek időbeliségével. Végezetül: Szerintem minden külföldről jövő munkahelyteremtő beruházást pozitívan kell fogadni, akár 50, 500, vagy 5000 munkahelyet hoz létre, mert ez megteremtheti a folytatást. Ezt jól látjuk nagyon sok idetelepült cégnél, amelyek folyamatosan növelték beruházásaikat Magyarországon. Így az 50 fős bázisból egy-két év múlva akár 500, vagy 5000 munkahely is lehet. Főleg akkor értékelhető a fejlesztés pozitívumként, ha ehhez a magyar vállalkozások be tudnak kapcsolódni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!