Messze a Szigettől

„Ők Magyarország fiatal értelmisége, de hiába dolgoznak keményen, annyit sem keresnek, hogy munka után a Budapest kínálta számtalan program egyikén enyhítsenek a kultúra iránti éhségükön, vagy hogy nyugat-európai kortársaikhoz hasonlóan a Sziget forgatagában felejthessék el a gondjaikat.

Az zavarja őket legjobban, hogy mindebből nem látnak kiutat. Nem látják, mikor lesznek olyan biztonságban, hogy gyereket vállalhassanak. Hiába tanultak évekig, sokan olyan munkát végeznek, amelyben nincs fejlődési lehetőség, és ahol nem használhatják az eszüket. Az értelmes állások megszerzéséhez vagy az előrejutáshoz kapcsolatok kellenek. A csapat azon tagja is frusztrált és pályaelhagyáson gondolkodik, aki a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tagjaként egy minisztériumban hegyezi a zabot naphosszat, jobb fizetésért.

Múlt csütörtökön volt egy pillanat, amikor csend telepedett a társaságra. Kiderült, az egyik pár hamarosan Németországban próbál szerencsét. A többiek reménykednek abban, hogy megtalálják a számításukat, de ennél nagyobb volt a fájdalom, hogy elmennek. Főleg azért, mert ott lebegett felettünk a ki nem mondott kérdés: vajon ki lesz a következő?”