Pannon-tenger kalózai: kedélyes vizeken

„Láthatóan már ott a hajón is unják egy kicsit, hogy senki nem tanúsít semmilyen ellenállást. Így még az ágyúkat sem lehet kipróbálni. Azért is emelik folyamatosan a tétet, hátha valaki legalább egyszer elkezd zavartan köhécselni. De nem. Semmi fordulat. A közönség elrontja a rendezést.

Itt van a kötelezővé tett pénztárgépcsere. Van-e bárki, aki nem látta már a törvény elfogadásának pillanatában, hogy ebben a történetben is lesz valamilyen közgépes szál? Természetesen, a Magyar Nemzet szerkesztőségén kívül. És van-e bárki, aki a lázadás legkisebb jelével találkozott az országban? Mármint, a Magyar Nemzet szerkesztőségén kívül.

Százezres sarc a vállalkozóknak, többmilliárdos bevétel a kalózoknak. Ami némi elégedetlenséget is kiválthatna az öntudatos polgárságból, de az egy másik mozi. Akinek fizetnie kell, álmában morog egy picit. A többiek nem néznek oda, talán megússzák, ha gyorsan eliszkolnak. A legkülönösebbek viszont azok a kifosztottak, akiket egyenesen boldoggá tesz a tudat, hogy a kapitány és köre tovább gazdagodik. Ők a Nokia-dobozos 15 millióra azt mondták: különbek leszünk az erkölcstelen baloldalnál. A felcsúti polgármester 800 milliós osztalékára ma azzal válaszolnak: és a szocialista Nokia-doboz, az rendben volt? Ez is jellemfejlődés. Komcsiznak egyet, majd lábjegyzetekkel látják el a Tízparancsolatot.”