Magyarországon kétféle ember él. Vannak, aki tudják, hogy a kormány lop, de ez nem érdekli őket. Aztán vannak, akik tudják, hogy lop, de ennek örülnek.
„Láthatóan már ott a hajón is unják egy kicsit, hogy senki nem tanúsít semmilyen ellenállást. Így még az ágyúkat sem lehet kipróbálni. Azért is emelik folyamatosan a tétet, hátha valaki legalább egyszer elkezd zavartan köhécselni. De nem. Semmi fordulat. A közönség elrontja a rendezést.
Itt van a kötelezővé tett pénztárgépcsere. Van-e bárki, aki nem látta már a törvény elfogadásának pillanatában, hogy ebben a történetben is lesz valamilyen közgépes szál? Természetesen, a Magyar Nemzet szerkesztőségén kívül. És van-e bárki, aki a lázadás legkisebb jelével találkozott az országban? Mármint, a Magyar Nemzet szerkesztőségén kívül.
Százezres sarc a vállalkozóknak, többmilliárdos bevétel a kalózoknak. Ami némi elégedetlenséget is kiválthatna az öntudatos polgárságból, de az egy másik mozi. Akinek fizetnie kell, álmában morog egy picit. A többiek nem néznek oda, talán megússzák, ha gyorsan eliszkolnak. A legkülönösebbek viszont azok a kifosztottak, akiket egyenesen boldoggá tesz a tudat, hogy a kapitány és köre tovább gazdagodik. Ők a Nokia-dobozos 15 millióra azt mondták: különbek leszünk az erkölcstelen baloldalnál. A felcsúti polgármester 800 milliós osztalékára ma azzal válaszolnak: és a szocialista Nokia-doboz, az rendben volt? Ez is jellemfejlődés. Komcsiznak egyet, majd lábjegyzetekkel látják el a Tízparancsolatot.”
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
Forsthoffer Ágnes a társadalom részéről jelentkező „jogos igénnyel” magyarázza.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
