Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az EU olyan helyzetben van, amikor indokolt alaposan végiggondolni: milyen hatásköröket ruházunk a közös intézményrendszerre, és mit tartunk nemzeti szinten. Interjú.
„Az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatáról szóló úgynevezett Balance of Competences Report-ot a napokban publikálják majd. Lehet már tudni valamit a végkövetkeztetésekről? »Túl sok« az uniós hatáskör a brit kormány számára?
Nem beszélhetek egyelőre a részletekről. De szerintem tény, hogy az Európai Unió, annak intézményei ma olyan helyzetben vannak, amikor indokolt alaposan végiggondolni: milyen hatásköröket ruházunk a közös intézményrendszerre, és mit tartunk nemzeti szinten. Ezért döntöttünk korábban úgy, hogy egy jelentéssorozatot készítünk, aminek következtetéseit vitára bocsájtjuk. Az első rész olyan ügyeket jár majd körül, mint a külpolitika vagy az adózás, a következő egy-két évben folyamatosan publikálunk majd új fejezeteket. Ez szerintem jól demonstrálja, hogy a brit kormány komolyan veszi az EU előtt álló kihívásokat, és részt kér magának ennek megvitatásából, de úgy, hogy ez tényeken alapuljon, mert most nagyrészt érzelmi viták vannak.
Viták valóban vannak, például arról, hogy meddig terjedjen az uniós intézményrendszer kompetenciája. Ez most Magyarország esetében is élesen vetődik fel a Tavares-jelentés miatt. Az európai fősodor a további integráció felé menne, az Egyesült Királyság kimaradna, a magyar kormány »szabadságharcot« vív…
Bocsánat, de nem értek egyet ezzel. Európa nem a föderalizmus felé haladt az elmúlt években. A »kétsebességes Európáról« szóló, és a hasonló magabiztos nyilatkozatok azt sugallják, azok, akik ezeket mondják, tudják, merre haladunk, egy föderalista Európa felé, vagy más irányba, de szerintem nem erről van szó. (…)
Hogy néz ki ön szerint öt év múlva az EU?
Optimista vagyok. Egy olyan Európát látok, ahol a mostani problémák nagyrészét megoldottuk, az euró-krízisnek vége, sokkal nagyobb egyetértés van a központ és a tagállamok közti hatáskörmegosztásról, és ahol nagyobb a szerepe a nemzeti parlamenteknek – mert ha egyes uniós tisztviselők nem is látják, az európai emberek ezt szeretnék. Ugyanakkor egy sokkal jobban működő közös piacot látok, ahol a szolgáltatások a mostaninál sokkal szabadabban mozognak. Öt év alatt ezt el tudjuk érni.”