Csíra, avagy: kirúgom a gyomrodat

„Forró nyári éjszakán, a Vígszínház oldalának sétálóközében üres babakocsit tol egy fiatalember.

- Hallod! – kiáltja, és én ekkor látom meg őt, e szálkás tornádót hófehér strandpapucsban.

Lassan, de céltudatosan lépked, így láthatóvá válik a megszólított fél is, egy állapotos hölgy a sétálóköz túlsó végén. Nem néz hátra. Én két svájci állampolgárral és egy honfitársammal ülök a söröző teraszán. Az egyik svájci állampolgár magyar származású, valamelyest beszéli egyedülállóan szép, ősi nyelvünket, a másik viszont svájci származású svájci állampolgár, és a sétálóköz túlsó végén lassan csoszogó édesanyához hasonlóan állapotos.

- Hallod, álljál meg vagy kirúgom a gyomrodat! – kiáltja a fiatalember, ám a megszólított erre sem reagál.

Az állapotos svájci állampolgár csillogó szemmel érdeklődik aziránt, hogy mit óhajt a fiatalember az állapotos hölgytől, én pedig intek, hogy egy kis türelmet kérjek, mert a fiatalemberből még kikívánkozik valami.”