Ellenzék és apolitika

2013. július 15. 09:42

Az ellenzékiség eleve le van járatva, illetve mindig újra és újra lejáratható és stigmatizálható.

2013. július 15. 09:42
Berkovits Balázs
Szuverén

„A fideszes és a fideszes »közszolgálati« sajtó, amelyet központilag irányítanak, természetesen jó érzékkel nevezi »Bajnai-gárdának« a Fidesz-székház elfoglalóit meg a különböző tiltakozó flash mobok szervezőit. Hiszen tudja, ha ebbe a partikuláris pozícióba tolja őket, nyert ügye van, főleg akkor, ha az általa megjelöltek kézzel-lábbal tiltakoznak a címke ellen, mivel e tiltakozás révén két legyet üthet egy csapásra. Egyfelől hiteltelenítheti a Bajnai-féle pártot, amelytől még mindig görcsösen el kell határolódni, mert hiteltelenséggel fertőz – amely hiteltelenséget végső soron mindig ez az elhatárolódás hozza létre újra és újra, mégpedig annál inkább, minél intenzívebb –; másfelől rámutathat, hogy olyan emberek akcióznak, akiknek pusztán az a bajuk, hogy nem az ő akaratuk, nem az ő érdekeik érvényesülnek – ezt jelentené az ő képzelt pártjellegű működésük. Ezért is hangsúlyozták a propagandafelelősök a tandíj kérdését, mint amely kiválóan példázza az »önző és partikuláris ügyet« – amely visszatalál a pártpolitikai működésmódhoz. E propaganda üzenete szerint a diákmozgalom ugyanaz pepitában, mint a mostani fideszes hatalomgyakorlók, azzal a különbséggel, hogy utóbbiaknak van »demokratikus« felhatalmazásuk, vagyis az ő partikuláris érdekeik kerültek többségbe, amelyek partikularitását nem is igen igyekeznek tagadni.

Ha tehát a civil mozgalom nyíltan a hatalommal szemben harcol, nyilvánvalóan csakis önös érdekeit képviseli – hangzik a kormánypárti üzenet, amely értelmezést a sajtó, »politikafogalma« miatt, öntudatlanul is megtámogatja. Azaz a kapcsolat ebben a második értelemben sokkal inkább analogikus, mint empirikus: nem képzelhető el másfajta működési mód, mint egy párté – sulykolja a szélsőjobboldali kormánypárti sajtó –, amely pedig a fent meghatározott értelemben műveli a »politikát«. Miközben a civil szervezetek az így értett politikától szeretnének elhatárolódni, nem veszik észre, hogy minden ellenzéki tevékenység strukturálisan ugyanúgy stigmatizált lesz – bármennyire tagadja is politika mivoltát –, akárki is tölti be ezt a szerepet, mindaddig, amíg a fogalmakban nem történik változás. Tévedésük pontosan abban áll, hogy azt gondolják, az ellenzékiség hitele visszanyerhető, ha maguk az ellenzékiek személyükben hitelesek vagy »tiszták«. Holott az ellenzékiség ebben a diskurzusban eleve le van járatva, illetve mindig újra és újra lejáratható és stigmatizálható.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
puszika
2013. július 15. 11:50
Az ellenzék saját magát járatja le,ezerrel!!!
flyb
2013. július 15. 11:26
Hiába az ezzel való kínlódásuk, éppen az ellenkezőjét érik el vele, ami nem baj.
pedroamigo
2013. július 15. 11:14
Tényleg vicces az ellenzéki pártok kényszeres reagálása a Felcsút Nostra bármilyen agymenésére. Pedig elintézhetnék az agymenéshez méltó cselekvéssel: legyintenek rá...
Berecskereki
2013. július 15. 11:05
Szerintem az írásnak alapvető problémája, hogy minden tekintetben összemossa, összevegyíti a pártpolitikát, a civil szerveződésekkel és ennek mentén elemez, majd következtet. A probléma elsődleges gyökere, hogy 1990 előtt a civil mozgalmak a párpolitika uszálya alatt tevékenykedtek. Vezetői pártérdekeket szolgáltak. Ez 1990 után sem változott. Ha voltak is estek, amikor valami változás történt, nagyon hamar kiderül, hogy utópia a civil szerveződések leválása a pártpolitikáról. Maguk a pártok is arra törekedtek, törekszenek ma is - ebben egyik párt sem kivétel - hogy a civil szerveződéseket magukhoz láncolják. A mai ellenzék vezetői - kivéve a Jobbikot, az LMP pedig vitatható - és a mögéjük közvetlen felsorakozó személyek aktív részesei voltak a 12 éves balliberális kormányzatnak. A mögöttük lévő civil szervezetek vezetői is több oldalról támadhatók és felvetődik az egyéni érdek, az egyéni motiváció. A tömegeket ideig-óráig meg lehet vezetni, de amikor erre rájönnek, odébbállnak, vagy újabbak már nem lesznek. Ez nagyon jól érzékelhető a Bajnai féle szerveződés elmúlt időszakának történéséiben. Visszatérve a kiindulási ponthoz; a választók nagyobbik része azt érzékeli, hogy a civil szerveződések sem másak, mint a pártpolitika, ezért nem tudnak kialakulni a társadalom egészét átfogó civil szervezetek, szerveződések, csak időszakos tömegmegmozdulások.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!