„Május 10-én, a DK frakcióalapítási ügyében született AB-határozatra hivatkozva az LMP vezetői kezdeményezték, hogy képviselőik újra frakciót hozhassanak létre. Ez plusz felszólalási lehetőséggel, bizottsági helyekkel és főként plusz forrásokkal járna a párt számára. Az AB döntése szerint a DK-nak azért nem lehet frakciója, mert a jogalkotó részéről helyes az a szándék, miszerint csak a választásokon parlamentbe jutott pártok jogosultak képviselőcsoportot alakítani. Emlékezhetünk, ez került be a Házszabályba is, amikor a Gyurcsány-párt kilépett az MSZP-ből, s lejárt volna képviselőinek hat hónapos frakcióalakítási moratóriuma.
Ugyanakkor e logikát követve nem tagadható meg a kérelem az LMP-től. Jogos is a felvetés, mivel az LMP nem egyéni képviselőkkel került be a parlamentbe, hanem pártként, listáról, s a választók közvetlen felhatalmazása előbbre való, mint a létszámkorlát – elméleti síkon. Ugyanezzel az indokkal alakíthatott frakciót az akkor még 15 fős korlátot el nem érő MIÉP is 1998-ban, egy alkotmánybírósági döntés után. Mivel a választók az egyéni választókerületi jelölt mellett pártlistára is szavazhatnak, így nem indokolható a választáson mandátumot szerző párok parlamenti működésének ilyen korlátozása, hiszen ők is a népszuverenitás megjelenítői. Egyszerűen fogalmazva: közvetlenül szavaztak rájuk, ergo joguk van hozzá.”