Ellenzéki politikusok közötti vitákban felmerült korábban annak a lehetősége, hogy az Alaptörvényt, és a rá épülő közjogi berendezkedést egy mindent eldöntő, nyilvánvalóan és kimondottan Alaptörvény-ellenes népszavazással töröljék el.
„Abban a pillanatban amint egy olyan kormány kerül hatalomra, amely csak feles többséggel rendelkezik, de szemben áll a jelenlegi kormányzat társadalom- és gazdaságpolitikájának alapjaival, nem kétséges, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy módosítsa a sarkalatos törvényeket. Ez pedig hatalmas, akár az országot hosszú politikai válságba taszító konfliktusokhoz is vezethet. Mivel az alkotmányjog egyik legfőbb feladata, hogy a politikai konfliktusokat korlátok közé szorítsa, és elősegítse minél gyorsabb megoldásukat, ezért úgy gondolom érdemes közjogi szempontból megvizsgálnunk a lehetséges forgatókönyveket.
A következőkben tehát sorra veszem a mozgásterét bővíteni akaró kormány számára elméletileg rendelkezésére álló eszközöket, és forgatókönyveket. Az alábbiakon kívül természetesen léteznek még megoldások, amennyiben például a parlamenti pártok egyezsége vet véget a konfliktusnak, ennek értékelése azonban nem alkotmányjogi, sokkal inkább politikai kérdés.
I. Népszavazással az Alaptörvény ellen
Ellenzéki politikusok közötti vitákban felmerült korábban annak a lehetősége, hogy az Alaptörvényt, és a rá épülő közjogi berendezkedést egy mindent eldöntő, nyilvánvalóan és kimondottan Alaptörvény-ellenes népszavazással töröljék el.
Annak ellenére, hogy ez a gondolat az ellenzék részéről is erőteljes elutasításra talált, és jelenleg az egyik legvalószínűtlenebb forgatókönyvnek tűnik, érdemes megvizsgálnunk ezt a lehetőséget is, mivel a közjogtörténetben egyáltalában nem példa nélküli. A francia V. Köztársaság pontosan ilyen körülmények között született, hiszen a korábbi berendezkedés közjoga szerint a De Gaulle által kiírt népszavazással nem lehetett volna módosítani az alkotmányt.
Annak, hogy egy kormány ehhez az eszközhöz nyúljon, minden bizonnyal nagyon súlyos társadalmi és politikai válság kell, hogy megágyazzon, hiszen egy ilyen népszavazás feltételezi, hogy a kormány negligálja az Alkotmánybíróság döntéseit, amely természetesen nem engedhetné át a népszavazást, hiszen az Alaptörvény szerint az alkotmány megváltoztatása kizárt tárgykör. A jogfolytonosság megszakításának társadalmi és politikai ára hatalmas lenne, ugyanakkor soha nem szabad az ehhez hasonló extrém helyzeteket kizárni egy berendezkedés vizsgálatakor, mivel egy alkotmány államszervezeti szabályait éppen az ilyen extrém helyzetek kezelésére kell megalkotni.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Az orosz elnök leszögezte, itt az ideje, hogy Kijevben döntsenek az új kormányról.
Az Európai Bizottság bíróság elé citálja Nagy-Britanniát a Brexit-megállapodás megsértése miatt.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
A megválasztott amerikai elnök korábban hangsúlyozta: megvenné a Dániához tartozó északi-tengeri szigetet.
Jézus születése, a szeretet, a család ünnepe – keresztények és nem keresztények szerte a világon közösen várják a karácsonyt. Amelyhez jó néhány legenda, anekdota, mese és irodalmi mű kapcsolódik; a magyar vonatkozásokból válogattunk párat.
