Az új földtörvény minden téren helyzetbe hozza a magyart a külföldivel, a helyit a jöttment felvásárlóval szemben.
„Lehet, hogy az új földtörvény nem tesz végső igazságot a »kicsik és a nagyok háborújában«, nem daraboltatja fel az összes nagybirtokot, és nem feszítteti keresztre az ország mezőgazdasági nagyvállalkozóit, viszont ténykérdés: minden téren helyzetbe hozza a magyart a külföldivel, a helyit a jöttment felvásárlóval, és a kis-, illetve családi gazdálkodót, ökológiai gazdaságot, az agrárcsászárokkal, zöldbárókkal szemben. Magyarul bár nem veri szét a agrár-GDP jelentős részét adó mezőgazdasági nagyvállalatokat, de a velük folytatott versengésben esélyt ad a gazdáknak. Miközben a zsebszerződésekkel meggondolatlanul, hektáronként sokszor néhány tízezer forintért külföldiek kezére játszott termőföldet a törvény és a hatóság teljes szigorával visszaadja az eredeti tulajdonosoknak, ezáltal is csökkentve Magyarország főleg nyugati részén nagyon is jellemző földéhséget.
»Földrablás helyett földosztást« – lobogtatja ma a parlamentben a transzparensen Szél Bernadett közgazdász és Osztolykán Ágnes bölcsész az LMP-ből. Lengyel Szilvia (aki legalább agrármérnök) pedig azt üvölti a megafonba, hogy »adják vissza a gazdáknak, ami igazság szerint az övék! Adják vissza a földjeiket, mert föld tartja el őket és családjukat.« Közben a kormány három év alatt (a Nemzeti Földalapkezelő adatai szerint) 2900-ról 7100-ra növelte az állami földeken gazdálkodók számát és közel kétezer új haszonbérleti szerződést kötött.
Hogy a gazdák, vagy az agrárcsászárok pártjára állt-e a kabinet, jól mutatja az a szám is, hogy három év alatt az átlagos kilencven hektárról huszonnyolc hektárra csökkentették az állami haszonbérletek átlagos méretét. Ráadásul a Földet a gazdáknak! program csak most kezd dübörögni: olyan pofátlan, a szocialista kormányok idején pályáztatás nélkül kiprivatizált állami gazdaságok hatalmas birtokait osztják most ki a fiatal- és családi gazdálkodók között, mint a Hód-Mezőgazda Zrt. (itt négyezer hektárt adnak a helyi gazdálkodóknak), a Mezőhegyesi Gazdaság (innen háromezer hektár kerül a kicsikhez) és a Komáromi Agrárgazdaság (ahonnan négyezer hektárt pályáztatnak újra). Összesen 106 ezer hektárt (!) vesznek vissza a »zöldbáróktól« és adják át a kisgazdáknak. Mi ez, ha nem földosztás, kedves flaszterparaszt, a magyar agrárium gondjait a közösségi tetőkertészkedés elvei mentén megoldani próbáló LMP?”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozott, egy hosszú interjú során pedig a hazai mezőgazdaságról, az állattenyésztésről és az EU-ról is elmondta a véleményét.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
„Hú, de demagógia ez, te jó világ!” – reagált Magyar Péter kijelentéseire az agrárminiszter.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
