A földpiac befagyasztása

„Uniós szabályozási környezetben nem képzelhető el ennél szigorúbb, még működtethető szabályozási rendszer, mert a következő lépés csak a teljes vásárlási tilalom bevezetése lehetne. A kereslet mérséklésével a mostani jogszabály is drasztikusan zsugoríthatja a földpiacot és befagyaszthatja az eddigi stabil áremelkedési trendet, ez utóbbi pedig körülbelül kétmillió hazai földtulajdonos háztartás érdekeit sértheti, elsősorban földvagyonuk stagnálása vagy csökkenése miatt. Ezért értelmezhetetlenek azok a további vásárlási tiltást szorgalmazó homályos vélemények, amelyek a földszabályozásban nem veszik figyelembe az EU-s követelményeket, de azt természetesnek veszik, hogy Brüsszel évente 300 milliárd forintnyi területalapú támogatást fizet a hazai földhasználóknak és szinte valamennyi további agrár- és vidékfejlesztési támogatást is maga folyósítja, miközben a magyar költségvetés az agrárium finanszírozásából fokozatosan kivonul. (…)

A kierőszakolt, kétségtelenül nagy horderejű átrendeződés szinte biztosan azzal jár majd, hogy a mezőgazdaság versenypozíciója romlik, teljesítőképessége pedig csökken. Azok, akik az agrárium nagyobb teljesítményét kérik számon, a parlamenti földszavazást kísérő mostani eseményekből láthatják, miért nem sikerül még jobb eredményeket elérni.

Bár a földügyet retorikai szinten minden parlamenti párt kiemelten kezelte a rendszerváltozás óta, soha nem sikerült politikai konszenzust kialakítani. Így van ez a mostani esetben is, amikor az új törvény az agráriumot a kis- és középbirtokok erőltetett kialakítása felé löki.”