Régi regény árvíz idején

„Honnan és mit tud majd »a jövő ivadék« arról, miként ment végbe Magyarországon a 20. század utolsó éveiben a rendszerváltozás/rendszerváltás/rendszerváltoztatás? Hogyan lesz, és kik által a végbement és megélt eseményekből egy »nagy nemzeti elbeszélés«? Hol készül a végső mérleg: kudarcos volt minden pillanat, vagy a nemzeti önmegerősödés kezdete? A legutóbbi három esztendő meghatározó politikai »faktorai« (ez is Jókai kedvenc szava) azt sugalmazzák, hogy az igazi rendszerváltozás kezdő pillanata a 2010-es választás volt. A korábbi két évtized csupán előzmény, erőpróba, feladatkijelölés.

Ha sokak számára vitatható is ez az álláspont, egy politikai intézményes fejlemény most arra mutat, hogy a hatalom van annyira magabiztos, hogy elérkezettnek lássa: fogjunk hozzá a rendszerváltozásnak mint történelmi eseménynek a tudományos feldolgozásához. Ami tehát egy szimpla intézményalapítási eseménynek (és egy irdatlan munka kezdetének) látszik (jöjjön létre a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet), az végre annak a kinyilvánítása, hogy a nemzeti többség véleménye, történelmi emlékezete, múltértékelése is megkapja a maga »artikulációs« fórumát. Azért áll itt az »is«, mert tapasztaltuk, hogy a közelmúlt – mint »történet« – eddig azok hitbizománya volt, akik a médiumokat úgy uralták, mint a jövőalakítás legfontosabb szervezetét, a közoktatást. Könyvek sora, tananyagok tömege volna itt idézhető.”