Tény, hogy sok esetben a technológiailag jól elkészített, fajélesztős borok jobban tudtak érvényesülni a sokszor komolyabb beltartalommal bíró, de lassabban nyíló társaiknál, jó példa erre az olaszrizling. A vörösek között idén kevés volt az igazán kiemelkedő tétel, a jól elkészített, kedves kerek szekszárdiak viszont jól szerepeltek.
Két évvel ezelőtt a külföldi zsűritagok diplomatikussága ellenére is érzékelhető volt, hogy ledöbbentette őket a hibás vörösborok nagy száma. Most pedig kimondottan jónak mondták az átlagszínvonalat. Szerinted ez a magyar borászat gyors fejlődésének köszönhető, vagy valami más okkal magyarázható?
Nemes Richárd: Valóban jobb volt a színvonal a korábbi éveknél. Bízom benne, hogy javuló tendenciáról van szó. Kevesebb volt a fás bor, és - bár a magas alkohol továbbra is probléma - harmonikusabb borokat vihettünk be a zsűrinek. Összességében kevesebb borhibával találkoztunk idén, reméljük ez a jövőben tovább fog javulni, mert reprezentatív merítés ide vagy oda, több külföldi zsűritag a Bormustrán kóstoltak alapján ítéli meg a magyar bort.”