Az Ab újra markánsan bizonyította, hogy tagjai közt immár többségben vannak a politikai feladatot teljesítő, pozíciójukhoz szakmai és emberi tisztességük megcsúfolása árán is ragaszkodó jogászok.
„Tegnapi döntésével az Alkotmánybíróság újra markánsan bizonyította, hogy tagjai közt immár többségben vannak a politikai feladatot teljesítő, pozíciójukhoz minden áron, még szakmai és emberi tisztességük megcsúfolása árán is ragaszkodó jogászok. Ezért egyre élesebben vetődik fel poszt címében megfogalmazott kérdés.
Mi is történt? Az Alkotmánybíróság - gyáván, nem először választva ezt az utat ahhoz, hogy elmeneküljön az érdemi feladat elől - formai okra hivatkozva elutasította az ombudsman beadványát és annak érdemi vizsgálatát. Az ombudsman eljárási szabálysértésre, valamint érdemi alkotmányellenességre hivatkozva kérte a negyedik Alaptörvény módosítása közjogi érvénytelenségének megállapítását. Az elutasító döntés pár órája ismert.
»Ennek következtében magyarázatot kell adnia majd a testületnek arra nézve, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének újólag történt szűkítése (az alaptörvény-módosító törvények felülvizsgálata esetében az „eljárási követelményekre” történő visszaszorítása) nem borítja-e már fel a kölcsönös fékek és egyensúlyok elve alapján működő hatalommegosztás rendszerét. Arra is magyarázatot kell adnia, miért nem jár a jogállami követelmények és az alkotmányos alapjogok eddig kialakított védelmi szintjének sérelmével az, ha az alaptörvény-módosító hatalom egy korábban az Alkotmánybíróság által tartalmi okból megsemmisített törvényszöveget beemel az Alaptörvénybe. Válaszra vár az a kérdés is, vajon az alaptörvény-módosító hatalom „túlhatalma” nem hozta-e vissza virtuálisan az Országgyűlés „legfelsőbb államhatalmi” jellegét az Alaptörvénybe. (Amely pedig onnan éppen, hogy kikerült.)« Az idézett szövegrész Kiss László alkotmánybírónak a hivatkozott AB határozathoz fűzött különvéleményéből származik.
A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) mélységesen egyetért az alkotmánybíró különvéleményének záró megjegyzésével is: »Kinyílt most egy zsilip, amelyen át napi-politikai elvárásokat kielégítő alaptörvény-módosítások – hatékony alkotmánybírósági kontroll nélkül – válhatnak az Alaptörvény részeivé.« Elkerülhetetlen hát a kérdés: ha hazánkban többé nem lehet hatékony alkotmánybírósági kontrollt gyakorolni, akkor mi értelme van a továbbiakban is fenntartani az alkotmánybíróság intézményét? Csak azért, hogy a demokrácia és a hatalommegosztás látszatát keltsék, és ezzel legitimálják a fékek és ellensúlyok rendszerét leromboló rezsimet? Ezt az árat – ezért a látszatért - nem lehet, nem szabad megfizetni!”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
